A hatályos munkajogi szabályozás egyik specialitása, hogy az ún. „anyajogra”, a polgári jogra jellemző diszpozitív szabályozásra építkezik, teret engedve a feleknek a törvényi rendelkezésektől való eltérésére, de egyben meghatározza a törvényi szabályozás azon körét, melyektől nem, vagy csak a munkavállalók javára lehet eltérni. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy értelmezhetőek-e a polgári jogban széles körben szabályozott tisztességtelen szerződési feltételek a munkaszerződés azon elemeiben, melyek a felek szabad megállapodásán alapulnak, tekintettel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) diszpozitivitást előtérbe helyező szabályozására. Foglalkozni kívánunk azzal a kérdéskörrel is, hogy a munkáltatók által széles körben alkalmazott, ún. blanketta-munkaszerződések alkalmazásakor érvényt nyer-e az Mt. diszpozitivitást előtérbe helyező szabályozása, avagy ebben az esetben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott, általános szerződési feltételnek tekintendő-e az adott munkaszerződés tartalma. Kérdés, hogy amennyiben tisztességtelen általános szerződésnek minősítjük az adott munkaszerződés lehetséges elemét, úgy annak mi lesz a jogkövetkezménye: az egész megállapodás érvénytelenségét eredményezi, avagy csupán a részleges érvénytelenség szabályait kell alkalmazni ebben az esetben. A kérdés vizsgálata azért is releváns, mert az Mt. 31. §-a alkalmazni rendeli a Ptk. 6:102. §-át, amelyben a magánjogi törvényünk részletesen szabályozza a tisztességtelen általános szerződési feltételeket mint megtámadhatósági okot, de az Mt. szabályozási körébe külön megtámadhatósági okként nem került ezen célzott joghatásbeli hiba. A munkajogi sajátosságokkal összefüggésben vizsgálandó továbbá, hogy a munkáltató széleskörű utasítási jogából fakadó egyoldalú nyilatkozatok, szabályzatok értelmezhetők-e általános szerződési feltételként, illetőleg alkalmazhatók-e rájuk a tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó jogkövetkezmények.
- Bevezetés, problémafelvetés
- A munkaszerződés természete a szerződési szabadság tükrében
- Az általános szerződési feltételekről általában
- A (tisztességtelen) általános szerződési feltétel értelmezése a munkaviszonyban
4.1. A munkaszerződés mint (tisztességtelen) általános szerződési feltétel
4.2. A tisztességtelen általános szerződési feltételek értelmezése az általános magatartási követelmények tükrében
4.3. A munkáltatói szabályzatok mint (tisztességtelen) általános szerződési feltételek - Munkajogi jogkövetkezmények kérdései a tisztességtelen általános szerződési feltételek esetében
- Konklúzió, javaslatok