A 2020. évben megjelent koronavírus (COVID–19) következtében számos olyan munkajogot érintő változás következett be, ami sok esetben alapjaiban megváltoztathatta a felek között – akár már a járványhelyzet előtt – létrejött munkavégzésre irányuló jogviszony tartalmát. Korántsem túlzás kijelenteni, hogy a járvány hatásai, következményei között kiemelkedő szerepet tölt be e kérdés. Jelen tanulmány célja azoknak a munka világát alapvetően érintő jogszabályoknak, intézkedéseknek az áttekintése, amelyek a járvány megfékezése, illetve következményeinek elhárítása céljából jöttek létre, azonban a hatásuk messze túlmutat a pandémiás időszakon. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a világjárvány okán olyan munkajogi kérdésekre irányult a figyelem, amelyek tekintetében elméleti felvetések, szabályozási dilemmák már a pandémiás helyzet előtt is megfogalmazódtak, azonban a járványügyi intézkedések következtében alakult ki az a szabályozási tendencia, amely a továbbiakban képes meghatározni a jogalkotó válságkezelési mechanizmusát. A járvány megfékezése, illetve következményeinek elhárítása céljából – a munka világában – az otthoni munkavégzés lehetősége, valamint – túlnyomórészt a kötelező oltás okán – a munkáltató utasítási joga vált a legkardinálisabb kérdéskörré. A kutatás elsősorban a védőoltás felvételére való kötelezéssel kapcsolatos dogmatikai kérdésekre, jogalkotási eredményekre, valamint a rendelkezések gyakorlatba való átültetésére fókuszál.
- Munkáltatói döntések a járványhelyzettel összefüggésben
- A munkavállaló védőoltásra kötelezése a függő munka jogviszonyaiban
2.1. Az egészségügyi ágazatra vonatkozó szabályozás
2.2. A munkavállaló védőoltásra kötelezése
2.3. A védőoltás kötelezővé tétele a közszférában
2.4. A védőoltás kötelező elrendelésével kapcsolatos alkotmányossági kérdések - Összegzés