A munkáltatóijogkör-gyakorlás kérdésköre „lerágott csont” lenne vagy tartogat még érdekes kérdéseket? Úgy gondolom, hogy mindenképpen az utóbbi, különösen a vezető állású munkavállalók vonatkozásában, akik a gyakorlatban maguk is munkáltatóijogkör-gyakorlók lehetnek, és akik felett valakinek/valakiknek ugyancsak gyakorolni kell a munkáltatói jogkört. Bár a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) igencsak rugalmas a munkáltatói jogkör telepítése kapcsán, a tapasztalat azt mutatja, hogy a munkáltatók nem mindig optimalizálnak megfelelően, és csak éles helyzetben döbbennek rá ezen kérdés súlyára. A körképet színesíti, ha a munkáltató szervezeti felépítése összetettebb, illetve működése iparági szabályozás alá is esik, amely a munkáltatóijogkör-telepítés kapcsán további csavart jelenthet. A jelen írás célja elsősorban gyakorlati oldalról megvilágítani és feszegetni a kapcsolódó kérdéseket.
- Ki is a munkáltatóijogkör-gyakorló és hogyan lesz azzá?
1.1. Mit csinál a munkáltatóijogkör-gyakorló?
1.2. Kitől ered a munkáltatói jogkör?
1.3. Kire telepíthető a munkáltatói jogkör?
1.4. Ki gyakorolhat még munkáltatói jogkört?
1.5. Mikor nem telepíthető szabadon a munkáltatói jogkör?
1.6. Felvetés: lehet-e létjogosultsága a jogalkotó általi munkáltatói jogkör telepítésnek vezető állású munkavállalók vonatkozásában? - A vezető állású munkavállalók feletti munkáltatóijogkör-telepítés dilemmái
2.1. A munkáltatói jogkör tartalma vezető állású munkavállalók esetén
2.2. A munkáltató általi munkáltatói jogkör telepítés jellemző szempontjai vezető állású munkavállalóknál, gyakorlati buktatók
2.3. Az egyéb mérlegelésre kívánatos szempont: a tágabbszervezetrendszeren belüli összeférhetetlenség
2.4. Összegzés: kire telepíthető észszerűen a vezetők feletti munkáltatói jogkör, és szükséges-e jogalkotói beavatkozás ezen a téren?