A döntés: az Alkotmánybíróság 18/2021. (V. 27.) AB határozata.
A köztudatban „rabszolgatörvény” néven élő, a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvényt az Országgyűlés nagy port kavart 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. Az elfogadás körülményeit, illetve a normaszöveg tartalmát számos helyről érte kritika. A törvénymódosítás (többek között) lehetővé tette, hogy a szociális partnerek kollektív szerződésükkel a korábbi tizenkettő helyett harminchat havi munkaidőkeretben állapodjanak meg, valamint bevezette az önként vállalt rendkívüli munkaidőt, amelynek értelmében egy munkavállaló számára összesen maximum évi négyszáz órányi rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A törvényjavaslat tárgyalása és elfogadása a szakszervezetek tiltakozása és országos tüntetések mellett folyt. A módosítás számos értelmezési nehézséget vetett fel, amelyet végső soron az Alkotmánybíróság 18/2021 (V. 27.) AB határozata oldott fel.
- A támadott jogszabályhelyek
- Az indítvány
- Az Alkotmánybíróság döntése és annak indokolása
3.1. A harminchat havi munkaidőkeretre vonatkozó szabályok vizsgálata
3.2. A kollektív szerződések felmondásával kapcsolatos érvelés
3.3. Az önként vállalt túlmunka értékelése - Észrevételek