A szerződésszegés esetei, esetleges jogkövetkezményei, illetőleg jogdogmatikai alapjai fontos kérdései a magánjogi szabályozásnak. Miután minden szerződő felet – függetlenül az adott szerződés konkrét tartalmától vagy éppen jogi természetétől – jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek, ezért sokszor elkerülhetetlen, hogy a szerződésszerű teljesítés valamilyen hibában szenvedjen a teljesítés ideje, helye, módja stb. vonatkozásában. A releváns polgári jogi szabályozások ennek megfelelően elsődlegesen a potenciálisan alkalmazandó jogkövetkezményekre koncentrálnak, és alapvetően nincs ez másként a jelen tanulmány tárgyát képező munkajogi dogmatikában sem azzal, hogy néhány specialitás és unikális jogértelmezési lehetőség mindenképpen jellemzi e területet. Ennek megfelelően a tanulmány röviden felvázolja a szerződésszegés jelentőségét és esetköreit munkajogi szempontból, különös figyelmet szentelve annak, hogy a munkajogi jogkövetkezmények alkalmazhatósága sok esetben nem feltétlenül követi az egyébként kiindulási alapnak tekintett polgári jogi logikát. A kutatás szintén érinti a szerződésszegés időbeliségének dilemmáját, ami egy kifejezetten a munkaviszony létesítéséhez köthető sajátos jogi helyzet. A tanulmány végén lehetséges válaszok olvashatók a feltett kérdésekre elméleti és gyakorlati nézőpontból.
- Bevezető gondolatok
- Kiindulási pont – a megkötött szerződést teljesíteni kell
- A szerződésszegés fogalmáról és felmerülésének időbeliségéről
- A szerződésszegés munkajogi esetkörei
- A szerződés vagy a tényleges teljesítés bír jogviszony-alakító erővel?
5.1. Érvénytelenség, szerződésszegés és jogellenesség elhatárolása
5.2. A fogalmi elhatárolás gyakorlati relevanciája - Következtetések