2016. január 18-a óta érhető el az Európai Unióban a más uniós tagállami munkavégzéshez[1] szükséges diplomaelismerési eljárás egyszerűsített új formája, az ún. Európai Szakmai Kártya (European Professional Card – EPC). A lehetőség jelenleg öt szakma, az általános ápolók, gyógytornászok, gyógyszerészek, hegyitúra-vezetők és ingatlanügynökök számára elérhető, de pozitív tapasztalatok, illetve a tagállamok hajlandósága esetén további szakmákra is kiterjeszthető.
E tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a bevezetése óta eltelt négy év alatt milyen mértékben terjedt el az érintett szakmák követőinek körében ez, a korábbi eljárásokkal párhuzamosan létező eljárás, az első tapasztalatok alapján beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket az új diplomaelismerési lehetőség elsősorban az egészségügyi szakmák esetében, célszerű-e újabb egészségügyi szakmákra kiterjeszteni annak alkalmazását, ha igen, melyekre, illetve milyen hatásai vannak a kártyának a magyar szakemberek mobilitására. Érdemes ennek keretében foglalkozni azzal is, vajon a külföldi munkavállalási kedvet növelő lehetőségről van-e szó, vagy a tapasztalatok nem igazolják a Bizottság korábbi, ilyen irányú várakozásait, illetve egyes tagállamok aggodalmait.
- Mi az Európai Szakmai Kártya?
- Az Európai Szakmai Kártya létrejöttét megelőző konzultáció
- A jogalkotási javaslat
- Az elfogadott jogszabály – az Európai Szakmai Kártya kibocsátásának feltételei
- Az Európai Szakmai Kártya egyes szakmákra vonatkozó bevezetése
- Az első tapasztalatok Bizottság általi értékelése
- Az Európai Bizottság legfrissebb uniós szintű statisztikái
- A magyarországi EPC-adatok vizsgálata az elvándorlási indikátorok tükrében
- Konklúziók