Tisztelt Olvasó!

Ön a Munkajog című jogi szaklap első számát tartja a kezében. Kérem, engedje meg, hogy ebből az alkalomból a magam és a szerkesztőbizottság nevében köszöntsem! A most útjára induló, negyedévente jelentkező folyóiratot a munkajogász szakma és az ORAC Kiadó összefogása hívta életre. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a munkajog hazai művelői, a munkajoggal foglalkozó gyakorlati és elméleti szakemberek számára szükség van egy olyan folyóiratra, ami az elméleti igényességű tanulmányok mellett magára vállalja a nemzetközi, az európai uniós és a hazai munkajogi ítélkezési gyakorlat, valamint az Alkotmánybíróság munkajogi tárgyú határozatainak kritikus elemzését, a munkajoggal foglalkozó szakembereket foglalkoztató, joggyakorlatban felmerülő kérdések vizsgálatát, valamint a hazai munkajogi „társasági” és tudományos élet jeles eseményeinek bemutatását. Egy olyan folyóiratra, amely a versenyszféra munkajoga mellett a közszféra munkajogával egyaránt foglalkozik, amely nem csupán az individuális munkajog problémáira koncentrál, hanem magára vállalja a munkaügyi kapcsolatok, a kollektív munkajogi intézmények, a munkaügyi ellenőrzés, a társadalombiztosítási jog és a szociális jog egyes kérdéseinek vizsgálatát, valamint a nemzetközi munkajogi trendek bemutatását is. A lap a készülő aktuális jogalkotási, szakpolitikai koncepciók, javaslatok transzparens megvitatásának is fóruma kíván lenni.

A Munkajog című jogi szaklap reményeink szerint képes lesz arra, hogy a munkaügyi szakma mértékadó lapjává váljon, és reméljük, hogy joggal tarthat számot az ügyvédek, a bírák, az akadémiai szféra, a munkáltatói érdekképviseleti szervezetek, a szakszervezetek, a gazdasági és a költségvetési szféra emberi erőforrás-menedzsmenttel foglalkozó szakembereinek, valamint a munkajogi jogalkotással, szakpolitikával, illetve általában a munkaüggyel, munkaügyi ellenőrzéssel és igazgatással, az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos hatósági eljárásokkal foglalkozó szakemberek kitüntető figyelmére.

A lap Értekezések című rovatában kapnak helyet azok az elsődlegesen elméleti kérdésekre fókuszáló tanulmányok, melyek célja az individuális és kollektív munkajog, a társadalombiztosítási jog és a szociális jog problémáinak tudományos igényű tárgyalása. A munka világa rovat a munkajog, a foglalkoztatás aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseit kívánja tárgyalni. Az Ítélkezési gyakorlat című rovat a joggyakorlatra meghatározó jelentőséggel bíró ítéletek bemutatását, elemzését, kommentálását és kritikai szempontú elemzését tűzi ki célul. E körben nem az öncélú kritika, hanem a javító szándék vezérel bennünket, bízva abban, hogy az ítéletek elemzése és az így kialakuló szakmai vita hozzájárul a jogi kultúra fejlődéséhez. Küldetésünknek tekintjük, hogy a bírósági döntések színvonalas elemzése visszacsatolást adjon a munkaügyi ítélkezési gyakorlat számára, egyúttal kitérjen az ítéletek előremutató megállapításaira is. Ugyancsak ebben a rovatban kapnak helyet az Alkotmánybíróság munkajogi tárgyú határozatainak, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága munkajogi relevanciával bíró ítéleteinek, továbbá más nemzetközi és hazai kvázi jogalkalmazó fórumok praxisának elemzései. A Jogmagyarázat című rovat a gyakorlatban felmerülő jogértelmezési kérdések elemzését tartalmazza azzal a szándékkal, hogy segítséget nyújtson a gyakorlati szakemberek, gyakorló jogászok és nem jogászok számára egyaránt. A Jogélet című rovatban kapnak helyet a munkajogot érintő legfontosabb hazai és külföldi események, a konferenciák beszámolói, recenziók, könyvismertetések, a szakszervezeteket és a munkáltatói érdekképviseleteket érintő jelentősebb hírek, projektek, esetleges kollektív viták, sztrájkok, valamint meghatározó jelentőségű szakmai-olvasói hozzászólások.

 

A lap szerkesztőbizottsága nevében is hasznos időtöltést kívánok a lap olvasásához!

A főszerkesztő

(A 2017. I. lapszám 3. oldalán megjelent előszó)