A sportoló is ember, dolgozó ember. Az élsport és a munka világa összefonódik, hiszen a sportolók maguk is a munkaerőpiac aktív szereplői. A profi sportolói karrier számos mélypontot és fantasztikus magasságokat járhat be, mialatt ismeretlen kihívások és nehézségek hátráltatják. Sok egyéb tényező mellett a szabályozás hiányosságai vagy ellentmondásos volta is e körbe sorolható. A munkajog eszközrendszere speciális szabályozó mechanizmusok révén ösztönzi a nemek közötti esély- és jogegyenlőség megteremtését. Az élsportban további specializáció lenne szükséges, amely máig nem jelenik meg a szabályalkotásban. Kérdés, hogy a nők hagyományosan alárendelt szerepét a jog eszközei hivatottak-e orvosolni. Az átmeneti nemi kategóriák megjelenése a nemzetközi sport és az olimpiai mozgalom számára nagy fejtörést okozó jelenség, melynek következtében fellazulhat a bináris (női és férfi kategóriákat ötvöző) rendszer évszázadok óta fennálló megingathatatlansága, a közgondolkodást is jelentős mértékben befolyásolva.
- Bevezetés
- A sport és a sportolói jogállás sajátosságai Magyarországon
2.1. A sportolói jogállás alapvetései
2.2. Az amatőr és a hivatásos sportoló elkülönítése a Sporttörvény alapján
2.3. A munkajog és a hivatásos sportolói jogállás kapcsolata
2.4. A Sporttörvény Munka törvénykönyvétől eltérő rendelkezései - A nők és az átmeneti nemi kategóriák megítélése napjainkban
3.1. Anyává válás élsportolóként munkajogi megközelítésből
3.1.1. Ugrás az ismeretlenbe: a hivatásos sportolói karrier első lépései
3.1.2. Dilemma – a magánélet és a karrier egyensúlya
3.1.3. Pénzügyi kiszolgáltatottság
3.1.4. Az élsportra alkalmasság kérdésköre
3.2. Az LMBTQ és más jelenségek nyomában
3.2.1. Feminizmus és küzdelem az egyenjogúságért
3.2.2. Nemi különbségtétel
3.2.3. Társadalmi nem (gender) és biológiai nem (szexus) - Összefoglalás