A munkakör ellátására egészségi okból való alkalmatlanság tényállása napjaink munkajogi jogalkalmazásának vitatott problémája, s a tárgyban született eseti döntések a bírói gyakorlat permanens formálódásáról, illetve jelentős átalakulásáról tanúskodnak. Habár a problémával kapcsolatban – annak rendkívüli aktualitását is alátámasztva – jogalkotási tevékenység is zajlik, a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállaló helyzetének megnyugtató jogi megítélése a hatályos munkajogi és társadalombiztosítási jogi szabályok fényében korántsem egyszerű.

Az egészségi okból való alkalmatlanság mindkét fél számára a munkajogviszonyban fennálló alapvető kötelezettségeik teljesítését gátló tényező. A tanulmányban felvetett problémát az a munkajogi tényállás idézi elő, amelyben a munkáltató a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlanná vált munkavállalót – törvény alapján – eredeti munkakörében nem foglalkoztathatja. Ez rávilágít a munkáltatót terhelő foglalkoztatási kötelezettség és részkötelezettségei mélyreható elemzésének szükségességére is. A tanulmányban szemléltetésre kerülő, a foglalkoztatási kötelezettség terjedelmével és természetével kapcsolatos értelmezési gyakorlat az elmúlt évtizedben változatos megítélések kialakulását eredményezte. Mindazonáltal a gyakorlatot alakító, mérföldköveknek is tekinthető esetek vizsgálatát követően, véleményem szerint a tárgykörben zajló értelmezési folyamatra befejezettként tekinthetünk, amennyiben napjainkra a Kúria gyakorlata határozott álláspontot látszik kialakítani, amelyet időközben a tételes jogi megoldás is alátámasztott.

Jelen tanulmányban a jogalkalmazói álláspontok diverzitásának hátterében meghúzódó egyes dogmatikai kérdéseket kívánom bemutatni a hazai bírói gyakorlat tekintetében. A joggyakorlat elemzése nem nélkülözheti az eseti döntések alapjául szolgáló jogszabályok változásának áttekintését és a tárgykörre jellemző fogalmi sokszínűség illusztrálását, ezért ezekre az aspektusokra is hangsúlyt helyezek a dolgozatban.

1. A foglalkoztatási kötelezettség és az egészségi okból való alkalmatlanság kapcsolata
2. A foglalkoztatási kötelezettség elmulasztása, az állásidő
3. A foglalkoztatás akadálya, mentesülés a munkavégzés alól
   3.1. A keresőképtelenség
   3.2. Az egészségi okból való alkalmatlanság
4. Új perspektíva az egészségi okból való alkalmatlanság tárgykörében
5. A munkáltatói alkalmazkodás és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás
6. Összegzés
7. Összegzés után