A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) által védelemben részesített munkáltatói jogos gazdasági érdekek dogmatikailag „kilógnak a sorból”, hiszen míg általánosságban megállapítható, hogy az Mt. a munkavállalói oldal érdekeinek védelmére nagyobb hangsúlyt fektet, addig e követelmény munkavállalói oldalon keletkeztet fontos kötelezettséget. A munkajog világában a középpontban általában a munkavállaló áll, ami természetes, hiszen a munkajogi normák hagyományosan munkavállaló-orientáltak, ami a jogviszony természetéből adódó alá-fölé rendeltségből is fakad. E sajátosságból következik a munkajogi szabályok összetettsége és sajátos rendezettsége, valamint ez által biztosítható az a jogi környezetet, amelyben a munkajog unikális szabályai és jogelvei teret nyernek. Ezért szükséges kellő figyelmet fordítanunk erre a területre, ezen belül pedig az általánosságban erősebbnek hitt munkáltató jogait és kötelezettségeit elemezve kitérni a jogos gazdasági érdekek védelmére.
- A munkáltatót megillető jogos gazdasági érdekvédelmi szabályok létjogosultsága a munkajogi jogszabályok között
- A vonatkozó törvényi szabályozás felépítése
- Az Mt. által biztosított érdekvédelmi eszközök áttekintése
3.1. A munkáltató utasítási és ellenőrzési joga
3.2. A munkáltató fegyelmezési joga
3.3. A bírósági igényérvényesítés - Záró gondolatok
1. A munkáltatót megillető jogos gazdasági érdekvédelmi szabályok létjogosultsága a munkajogi jogszabályok között
Tanulmányom középpontjában a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme áll, amely a munkaviszonyok alanyai közül a sokszor erősebbnek hitt munkáltató oldalán jogot, míg a „gyengébbik” fél oldalán kötelezettséget teremt.[1]
Megítélésem szerint a vizsgált témakör munkajogelméleti megközelítése számos figyelemre méltó megoldást hordoz, amelyek jogszerű alkalmazása biztonságosabb és hatékonyabb munkavégzést eredményezne, ezáltal a felek között szükségszerűen felmerülő érdekkonfliktusok elkerülhetők, mérsékelhetők lennének. Ugyanakkor tipikusnak mondható az a jogi helyzet, miszerint a felek nem tesznek megfelelő, a jogos gazdasági érdek megóvásának esszenciális tartalmát szem előtt tartó lépéseket annak érdekében, hogy az említett konfliktusokat megelőzzék, hatékonyan feloldják, és esetleg ilyen módon tegyék még szorosabbá bizalmi viszonyukat. Ez az előfeltevés alapozza meg kutatásom kérdésfeltevését és célját is, hiszen célom a szabályozáselméleti, illetve gyakorlati ellentmondások feloldása, elsődlegesen a munkáltató legitim cselekvési lehetőségeire, az irányadó munkajogi magatartási formákra és a potenciális jogkövetkezményekre fókuszálva.