Folytatva kodifikációs kísérletemet, tovább vizsgálom, és törekszem megfogalmazni, hogy a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szóló 2023/970 irányelv[1] (a továbbiakban: 2023/970 irányelv vagy irányelv) jogharmonizációs követelményeinek való hazai megfelelés érdekében a magán- és nonprofit szférára hatályos munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alatt mely módosításra van szükség. A metódus változatlan: az irányelv szövegét követve javaslatot teszek, miként hozható az Európai Unió (a továbbiakban: EU) elvárásaival összhangba az Mt. Ehhez – a továbbiakban is a direktíva szövegében haladva – idézem az EU jogközelítési követelményeit, majd a közösségi elvárásokhoz kapcsolódóan benyújtom „törvényjavaslatomat” az Olvasónak, miként szükséges véleményem szerint az Mt.-t és az az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi törvényt (a továbbiakban: Ebktv.) módosítani.
Kénytelen vagyok – egyébként a tagállami jogharmonizációt is megnehezítő – kritikával illetni egyes irányelvi bekezdéseket. Ha csak a direktíva egyes rendelkezéseihez kapcsolódó belső címeket futnánk át, úgy vélem, nem gondolnánk, hogy a munkáltató munkavállalók képviselőivel kötelezően elvégzendő közös bérértékelésének előfeltétele a foglalkoztató tartós jogsértése, nevezetesen az, hogy a bérjelentés alapján a hatóság által megállapított, a nemek közötti negatív diszkriminációt – a hatóság felszólítása ellenére – a munkaadó a következő félévben is fenntartja. Talán hasznosabb lett volna azt előírnia az irányelvnek, hogy a bérjelentés hatóságnak történő postázása előtt szükséges sort keríteni a közös bérértékelésre – ennek eredményeként akár meg is szüntetve az eltéréseket. És akkor nem is lenne a munkaadónak mit jelentenie…
- Jelentés – csak ha van bérkülönbség a női és férfi munkavállalók között
1.1. A jelentésre kötelezettek – a munkavállalói létszám függvényében
1.2. A konzultáció – a hatóság, a munkavállalók és képviselőik tájékoztatása – a jogsértés orvoslása
1.3. Jogalkotási javaslat – a jogharmonizáció teljesítése két törvény módosításával
1.3.1. Az Ebktv. – a jelentéstétel és a szabályozás negatív diszkriminációjának aggálya
1.3.2. Az Mt. – az üzemi tanács jogkörének bővítése és a munkavállalók tájékoztatása - A közös bérértékelés – az orvosolatlan negatív bérdiszkrimináció nyomán
2.1. Második beavatkozás – „kigyógyítás” a korábban nem orvosolt bérdiszkriminációból - A kétszázötven fő alatti létszámú munkáltatók támogatása