A magyar bírói gyakorlatban időről időre felfedezhetők olyan ítéletek, amelyek kifejezetten a munkajogi szabályozást, illetőleg a munkajogviszonyt érintő jogdogmatikai kérdésekkel foglalkoznak. Az ilyen tartalmú bírósági döntések száma nem túlzottan nagy, de jelen elemzés alapját éppen a Kúria utóbbi egy-két évben megfigyelhető, e területen mutatott eddig nem látott aktivitása adja. A dogmatikai vizsgálódások és jogértelmezések sok esetben a polgári jog és a hagyományos keretek között értett munkajog határán mozognak, aminek egyik oldalról kézenfekvő magyarázata a két jogterület szoros, klasszikus magánjogi eredetű kapcsolódása. Másik oldalról éppen az ilyen tartalmú elemzések mutatnak rá néhány kardinális kérdésre és megoldásra váró dilemmára, amelyek főként a munkaviszony sajátos magánjogi jellegű, de a polgári jogi normáktól is merőben eltérő szabályozási karakterében keresendők. A következőkben vizsgálandó újabb joggyakorlat fókuszában jellemzően a munkaszerződés és más munkajogi megállapodások létezése vagy nemlétezése, az érvénytelenség munkajogi sajátosságai, vagy éppen olyan Ptk.-beli jogintézmények alkalmazhatósága áll, amelyek jogalkotási és gyakorlati szinten egyaránt problematikusak. A tanulmányunkban e problémafelvetés mentén kíséreljük meg feltárni a munkaviszonyt érintő újabb jogértelmezési irányvonalakat, kitérve több olyan jogértelmezési sajátosságra is, amelyek a munkajogi jognyilatkozatok polgári jogias jellegét érintik.
- Bevezető gondolatok
- Régi-új megközelítés a munkajogi jognyilatkozatok és a polgári jogi szabályok alkalmazhatóságának kontextusában
- A szerződésiszabadságmint szerződési akarat intézményesített megjelenése
- A joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye a munkajogi érvénytelenséggel és más dogmatikai kérdésekkel összefüggésben
- Szemelvények az elmúlt év releváns bírói gyakorlatából
5.1. Megállapodás létrejöttének dilemmája bizonytalanul meghatározott ellenérték esetén
5.2. A munkajogi érvénytelenség megszorító értelmezése
5.3. Elvonható-e a feleknek a megállapodás létrejöttéhez szükséges akarata a bíróság által? - Konklúzió