2024. június 20. és 22. között Bécsben került megrendezésre – immáron kilencedik alkalommal – a Hugo Sinzheimer Moot Court Competition (HS MCC) elnevezésű nemzetközi munkajogi jogesetmegoldó és perbeszédverseny, amelyre tizenhárom országból érkeztek joghallgatók, hogy összemérjék tudásukat az európai munkajog területén. A versenyt Hugo Sinzheimer (1875–1945) német tudósról és jogászról nevezték el, akit a munkajog alapító atyjaként tartanak számon. A HS MCC-nek minden évben más egyetem ad otthon, 2023-ban Magyarországon került megrendezésre a verseny a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke szervezésében. Az idei évben a házigazda az Universität Wien jogi kara volt. 2025-ben kerül megszervezésre a tizedik, jubileumi HS MCC, az egyetlen kifejezetten európai munkajogra épülő nemzetközi perbeszédverseny.

A HS MCC célja, hogy lehetőséget biztosítson a joghallgatóknak arra, hogy kipróbálják magukat jogi képviselőként a zsűriből álló bíróság előtt, elmélyítsék és fejlesszék ismereteiket az Európai Unió munkajoga terén. A megmérettetés kiváló alkalom arra, hogy az egyetemi évek alatt szerzett elméleti tudást a résztvevők átültessék a gyakorlatba. Tizenkét ország csapata alperesi és felperesi pozícióban versenyzik, a tizenharmadik – idén a belga – csapat tagjai pedig diákbíróként vetélkednek egymással. A diákbírókat szolgáltató ország feladata, hogy összeállítson egy – fiktív, de valós elemeken és esetjogon nyugvó – jogesetet, amelyet a versenyzőknek négyfős nemzeti csapatokban kell megoldaniuk.

A magyar csapat tagjai – mint minden évben – a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának (KRE ÁJK) Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke által koordinált pályázati alapú kiválasztás eredményeként versenyezhettek. Idén Molnár Dániel [Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (DE ÁJK)], Tölli Nelli Kamilla (DE ÁJK), Sarf Zsófia [Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (ELTE ÁJK)] és Szabó Panni Luca (KRE ÁJK) képviselte hazánkat. A felkészülést Hungler Sára, az ELTE adjunktusa, Kun Attila, a KRE egyetemi tanára és Sipka Péter, a DE adjunktusa irányította „coach”-ként. A hazai csapat állandó szakmai partnerei a hallgatókat delegáló egyetemeken túl: az OPLgunnercooke ügyvédi iroda, a Magyar Munkajogi Társaság (MMT), a Munkajog folyóirat és a Munkástanácsok Országos Szövetsége.

Az idei év jogesetének témáját a szociális biztonsági koordináció, a posting és a whistleblowing képezte. Három kereseti kérelem kötődött a Belgium által összeállított jogesethez. Az első kérdés ahhoz kapcsolódott, hogy hol kell megfizetni a kiküldött munkavállalók után a társadalombiztosítási járulékot, valamint hogyan befolyásolja a fizetés helyét az M1-nyomtatványok megléte vagy éppen hiánya. Második kérdésként az merült fel, hogy köteles-e a kiküldő munkáltató a belgiumi építőipari szektorban kötelező ún. „hűségbélyegeket” megfizetni,^[1] amennyiben már hasonló bónuszt fizetett a kiküldött munkavállalóknak a letelepedés helye szerinti országban. A harmadik kérdés arra kereste a választ, hogy mikor minősül whistleblowernek egy személy, és megilleti-e a védelem, ha a bejelentést egyenesen a sajtónál tette meg. A jogesetet az európai uniós, illetve a belga jogszabályok alapján kellett feldolgozniuk a joghallgatóknak.

A verseny első fordulója az írásbeli beadványok elkészítéséből állt, mind a keresetleveleket, mind az ellenkérelmeket meg kellett írniuk a csapatoknak az említett három kérdéskörben. A szóbeli fordulóra idén Bécsben került sor, ahol a versenyzők perszimuláció keretében fejthették ki érveiket a belga diákbírókból és neves professzorokból, gyakorlati szakemberekből álló zsűri mint „bíróság” előtt.

A háromnapos bécsi rendezvény a kulturális esttel kezdődött, ahol a csapatok bemutatkoztak, lehetőség nyílt az országok nemzeti ételeinek, italainak megkóstolására, ismerkedésre, valamint sor került a csoportok, egyes „bíróságok” sorsolására is. Ezt követően kiosztották az ellenérdekű felek beadványait, a versenyzőknek pedig egy éjszaka állt rendelkezésükre, hogy felkészüljenek a másnapi „tárgyalásra”. A negyeddöntőben a hazai csapat felperesként a francia, alperesként pedig a lengyel csapattal versenyzett. Bár kiválóan szerepeltek a magyar versenyzők, a csoportból a lengyelek jutottak az elődöntőbe. A végső megmérettetés a felperesi pozícióban lévő dán és az alperesként kiálló osztrák hallgatók között zajlott a Bécsi Egyetem Großer Festsaal termében, győztesként pedig ezúttal a dán csapat került ki, akik elnyerték a vándorkupát is. A perbeszédverseny a Rathauskellerben megrendezett búcsúvacsorával, majd táncos mulatsággal zárult, ahol kötetlen beszélgetést folytathattak a hallgatók a munkajog neves képviselőivel, professzorokkal és szakemberekkel.

A magyar csapat tagjai ezúttal is köszönik a felkészítőtanárok fáradhatatlan támogatását és segítségét!

A 2025-ös fordulóra 2024 őszén kezdődik a kiválasztás. Javasoljuk a munkajog iránt érdeklődő joghallgatóknak, hogy figyeljék a tárgybani pályázati kiírást (amelyet lapunk is közzé fog tenni).

^[1] A „hűségbélyegek” finanszírozásához a munkáltató hozzájárulást fizet egy ágazati jóléti alapba (Welfare Fund of the blue collar workers in the building sector), amely évente kifizeti a munkavállalóknak a nagyjából egyhavi bérnek megfelelő összeget. A hűségbélyegek jutalmazzák a dolgozókat az építőipari ágazathoz való hűségükért, és arra ösztönzi őket, hogy továbbra is ott dolgozzanak.