Munkajog
Főoldal > Jogmagyarázat > Az egészségügyi szolgálati törvény hatása a munkaidő megszervezésének és a munka díjazásának egyes gyakorlati összefüggéseire (1. rész)

Az egészségügyi szolgálati törvény hatása a munkaidő megszervezésének és a munka díjazásának egyes gyakorlati összefüggéseire (1. rész)

A 2020 novemberében kihirdetett új ágazati szolgálati törvény markáns változásokat hozott magával a magyar egészségügyben alkalmazottak foglalkoztatását illetően. A jogviszonyváltás egy világjárvány időszakában történt, ezért alkalmazhatóságának nem volt „próbaideje”, néhány szegmense finomításra szorul. A munka- és pihenőidő rendszere a munka díjazásával általában véve is alapvető koherenciát mutat, az egészségügyben azonban a meglevő munkaerő-megtartási és -utánpótlási problémák miatt fokozott óvatossággal szükséges eljárni e két területet illetően a gyakorlati jogalkalmazás során. Az orvosok 2021. évi bérrendezését követően 2024 márciusában a szakdolgozók és az egyes egészségügyben dolgozók díjazására vonatkozó jogi környezet átalakulása következett. A meglévő szabályozók rendszerének kettős jellegét támasztja alá az, hogy míg a munkáltatók ugyan bizonyos esetekben nagyobb mozgásteret kaptak, ez olykor akár az általános elvek újraértelmezéséhez is vezethet. A tanulmány 1. része a szabályozás általános kérdéseire, valamint a munkaidővel kapcsolatos változásokra fókuszál.

  1. Az egészség ügye az állam ügye – a szolgálati törvényig vezető útról röviden
  2. Az ágazati jogviszonyváltás körülményei és okai
  3. Változások a munkaidő és pihenőidő rendszerében
    3.1. Munkaidőkeret és a munkaidőbeosztás közlése
    3.2. Heti pihenőnap
    3.3. Napi pihenőidő
    3.4. Ügyeleti nehézségek
A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges. Kérjük . Még nem előfizetőnk? Fizessen elő!