A munkaerőpiacon egyidejűleg négy (bizonyos országokban akár öt) különböző generáció van jelen napjainkban. Az egyes nemzedékek különböző érték- és érdekkészlettel rendelkeznek, ebből következően más-más kompetenciákkal járulhatnak hozzá a munkáltatók gazdasági eredményességéhez. Az eltérő gondolkodásmód, értékrend áthatja a munkavégzést és a munkahelyen kívüli életet is, s a munka-magánélet aránya tekintetében megmutatkozó elvárások mind a munkavállalási hajlandóság, mind a későbbi munkahelyi produktivitás és motiváció tekintetében megmutatkoznak.
A generációs különbségek természetesen nehézségeket is okozhatnak a közös munka során, s a munkáltatók akarva-akaratlan szembesülnek ezekkel. E vonatkozásban nemcsak a generációk közötti konfliktus mint jelenség kezelésének szükségessége merül fel, hanem az a praktikus megfontolás is, hogy a különböző generációba tartozó munkavállalók egyszerűen eltérő munkamódszert, kommunikációt igényelnek, illetve más motivációs eszközökkel ösztönözhetők.
A foglalkoztatásban e különbözőségekre lehet azonban tudatosan reagálni. Megfelelő megértés és a generációs adottságokat is szem előtt tartó munkáltatói hozzáállással mind a munkaerő bevonzása, mind megtartása elérhető, illetőleg a hatékony együttműködés és a magas teljesítmény is ösztönözhető, hiszen a különbözőségek egyúttal értékes és hasznos készségeket is jelentenek, amely az eredményességet és az innovációt is előmozdítja.
- Generációk a munka világában
- Ageneráció mint fogalom, a generációs elméletek alapvető jellemzői
- Az egyes generációk a munka világában
3.1. A munkaerőpiacon már nem aktív generációk: az elveszett generáció, a legnagyobb generáció és a veteránok
3.2. A „baby boomer” generáció a munka világában
3.3. Az X generáció a munkahelyen
3.4. Az Y generáció szerepe a munkaerőpiacon és viszonyuk a munka-magánélet kérdéséhez
3.5. A munkaerő következő nemzedéke, a Z generáció - Együtt élő, egymás mellett dolgozó vagy együttműködő generációk? A generációs kérdés munkáltatói szemmel