A munkáltató felmondására vonatkozó jogi szabályozás megítélése elég szélsőséges keretek között mozog. A munkáltatók úgy vélik, hogy a szabályozás túl merev, szigorú és életszerűtlen, ezáltal gátolja őket a rendeltetését vesztett munkaviszony megszüntetésében. Ezzel szemben a munkavállalók (szakszervezetek) véleménye szerint a munkaviszony felszámolása túlságosan egyszerű és olcsó a munkáltató részéről. Az alábbi írás nem kíván állást foglalni ebben a vitában, inkább annak a bemutatására törekszik, hogy a tárgyalt és az előzőek szerint vitatott szabályok miként érvényesülnek a bírói gyakorlatban. Ebből persze több következtetés vonható le arra nézve is, hogy a joggyakorlat mennyiben szolgálja a munkáltató vagy a munkavállaló érdekeit.

1. A jogszabályi háttér stabilitása
2. Állandóság és változások a bírói gyakorlatban
3. A munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása: objektív vagy felróhatóságon alapuló jogkövetkezmény?
4. A munkavállaló munkaköri kötelességének megszegése, avagy a bírói mérlegelés határai
5. A munkavállaló munkahelyen kívüli magatartása
6. Az egészségi alkalmatlanság megítélése
7. A munkáltatói felmondást megelőző figyelmeztetés értékelése
8. Azátszervezésmint felmondási indok
9. Az átszervezés fogalmának újabban érzékelhető labilitása
10. Az alapelvek érvényesülése
11. Rövid összegzés