Lenni vagy nem lenni; tenni vagy nem tenni? Két eldöntendő kérdés, melyek mindegyikére egy egyszerű igen-nem a válasz. Ez az elsőre szembetűnő hasonlóság azonban közel sem jelenti azt, hogy a válaszadásig vezető út is megegyezne. Az első kérdés – a vagy van, vagy nincs – nem kíván különösebb mérlegelést, elemzést. Ezzel szemben azt, hogy mit teszünk, vagy éppen nem teszünk, számos tényező befolyásolja. Ezen tényezők egyike az erkölcs, mely azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén. Az erkölcs jelentése eredetileg ennél tágabb körű volt, általában jelentette egy személy magatartásának módját, ezért jelentéstartalma és színezete nagymértékben függött az előtte alkalmazott jelzőtől, így például létezett lovagi erkölcs, szerzetesi erkölcs, közerkölcs, valláserkölcs, polgári erkölcs.[1] Minthogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 2014. március 15. napjától önálló semmisségi okként tartalmazza a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközést, joggal vetődik fel a kérdés, vajon létezik-e olyan, hogy munkajogi erkölcs, és amennyiben igen, az milyen azonosságokat mutat a polgári jogi jóerkölcshöz képest. Jelen tanulmány egy fordított technikát alkalmazva a végkifejletből, vagyis a joggyakorlatból visszafejtve igyekszik megtalálni a választ ezekre a kérdésekre.
- A jóerkölcs fogalmi, tartalmi meghatározásának rövid áttekintése
- A polgári jogi gyakorlat
2.1. A tartási – életjáradéki – gondozási szerződések
2.2. Pilótajátékra épülő szerződések
2.3. Házassági – vagyonjogi szerződések
2.4. Harmadik személy megkárosítására irányuló vagy azt eredményező szerződések
2.5. Megbízási szerződések
2.6. Az ügyletben részt vevő felek személyi összefonódása - A jóerkölcsbe ütközés munkajogi gyakorlata
3.1. A keresetlevél
3.2. A jóerkölcsbe ütközésre hivatkozás esetei
3.3. A jóerkölcsbe ütközéssel szembeni érdemi védekezések
3.4. Bizonyítási teher, bizonyítási eszközök - A kúriai döntések
4.1. A jóerkölcsbe ütközést megállapító döntések
4.2. A jóerkölcsbe ütközésre hivatkozás elutasítása
4.3. A hatályon kívül helyező végzések - Összegzés