A munkajogi szakirodalomban és az ítélkezési gyakorlatban a nemlétező szerződések marginális jelentőségűnek tűnhetnek. Ugyanakkor, meglátásom szerint ez pusztán csak azért van így, mert a szerződés létrejöttét a jogtudomány és a joggyakorlat is sok esetben magától értetődőnek és eldöntöttnek véli, teret engedve az érvényesség-érvénytelenség dogmatikailag is kellően körüljárt kérdésköre vizsgálatának. A létre nem jött megállapodás megítélésem szerint azonban sajátos jogkövetkezményekkel bír, amelyek az anyagi jogi megfontolásokon túlmenően eljárásjogi szempontból sem tekinthetők mellékesnek. Éppen ezért foglalkozom jelen cikkben a nem létező szerződés fogalmával, esetköreivel, jogkövetkezményeivel, valamint a hatáskörrel rendelkező bíróság dilemmájával.
- Bevezetés
- A létre nem jött megállapodás fogalmi aspektusai
- A munkajogi megállapodások létrehozása
3.1. A kötelező vagy lényeges tartalmi elemekben történő megállapodás dilemmája
3.2. A munkaszerződés létrejötte
3.2.1. Ha nincs alapbér, nincs munkaszerződés
3.2.2. A munkakörben történő megállapodás elmaradása
3.3. A munkaviszonyhoz kapcsolódó megállapodások létre nem jötte - A nemlétező szerződések jogkövetkezményei
4.1. Irányadó-e a polgári jogi joggyakorlat a munkaviszonyra nézve?
4.2. A nem létező szerződések potenciális munkajogi jogkövetkezményei
4.3. Az Mt. alkalmazhatóságának a kérdése a nemlétező munkajogi megállapodások tükrében
4.4. Kártérítési szabályok alkalmazása: bekövetkezett-e bármilyen kár?
4.5. A jogalap nélküli gazdagodás alkalmazhatósága
4.6. Felelősség a szerződés létre nem jöttéért - A munkaügyi perekben eljáró bíróság hatáskörének hiánya
- Konklúzió