A Kúria 2016-ban felállított egyik joggyakorlat-elemző csoportja a 2011. január 1-jét követően indult és 2015. december 31-éig jogerősen befejezett peres ügyek alapján vizsgálta a joggal való visszaélés, illetve a rendeltetésellenes joggyakorlás fogalmát, az ezekhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatot, valamint érvényesülésüket a jognyilatkozat pótlása iránti perekben. Megkísérelte feltárni, hogy a munkajogviszony alanyai milyen esetben, milyen jogkövetkezményeket igényelve, milyen sikerrel hivatkoztak ezen elvekre, továbbá a többes hivatkozások (például diszkrimináció és joggal való visszaélés tilalma, jóhiszemű és tisztességes eljárás követelménye) esetén mik lehetnek az elhatárolás szempontjai. Jelen cikk a joggyakorlat-elemző csoport néhány fontos megállapítását ismerteti.[1]
- Bevezető gondolatok
- A joggal való visszaélésre történő hivatkozás elutasításának tipikus esetei
- A joggal való visszaélés elhatárolása egyéb rendelkezésektől
- Az indokolás mellőzése, valamint a tételes jogszabályi rendelkezésbe ütközés
- Bizonyítási kérdések
- A joggal való visszaélés és a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei
- Záró gondolatok