Munkajog
Főoldal > Jogmagyarázat > A joggal való visszaélés tilalmának ítélkezési gyakorlata

A joggal való visszaélés tilalmának ítélkezési gyakorlata

A Kúria 2016-ban felállított egyik joggyakorlat-elemző csoportja a 2011. január 1-jét követően indult és 2015. december 31-éig jogerősen befejezett peres ügyek alapján vizsgálta a joggal való visszaélés, illetve a rendeltetésellenes joggyakorlás fogalmát, az ezekhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatot, valamint érvényesülésüket a jognyilatkozat pótlása iránti perekben. Megkísérelte feltárni, hogy a munkajogviszony alanyai milyen esetben, milyen jogkövetkezményeket igényelve, milyen sikerrel hivatkoztak ezen elvekre, továbbá a többes hivatkozások (például diszkrimináció és joggal való visszaélés tilalma, jóhiszemű és tisztességes eljárás követelménye) esetén mik lehetnek az elhatárolás szempontjai. Jelen cikk a joggyakorlat-elemző csoport néhány fontos megállapítását ismerteti.[1]

  1. Bevezető gondolatok
  2. A joggal való visszaélésre történő hivatkozás elutasításának tipikus esetei
  3. A joggal való visszaélés elhatárolása egyéb rendelkezésektől
  4. Az indokolás mellőzése, valamint a tételes jogszabályi rendelkezésbe ütközés
  5. Bizonyítási kérdések
  6. A joggal való visszaélés és a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei
  7. Záró gondolatok
A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges.
Kérjük,
Még nem előfizetőnk? Fizessen elő folyóiratunkra!