Munkajog
Főoldal > A munka világa > A jogvédelem irányában – Irányelvtervezet a platformmunka körülményeinek javításáról (1. rész)

A jogvédelem irányában – Irányelvtervezet a platformmunka körülményeinek javításáról (1. rész)

2022/1. lapszám, 34-42. o. | 2022. március
Szerzők:
Dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens,
Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar,
Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék;
ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda

Dr. Petrovics Zoltán
adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék;
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Emberi Erőforrás Tanszék

Először meghallva egy kifejezést, akár töprenghetünk is tartalmának pontos meghatározásakor, különösen, ha a szó többjelentésű. Ilyen a platform is. Műszaki tekintetben például sima felületet vagy állványt értünk rajta, a politikában az egységes álláspontot, az informatika esetében egy program futtatásához szükséges hardver- vagy szoftverkörnyezetet jelenti. És ha kimegyünk egy angol pályaudvarra, a vonatunk is valamelyik platformról, azaz vágányról indul. A platformmunkát viszont mégsem vasutas végzi. E tevékenység az informatikához kapcsolódik, meghatározása szerint olyan foglalkoztatási forma, amely egy online platformot használ a fizetett munkaerő kínálatának és keresletének összehangolására.[1] A platformalapú munkavégzés történhet kizárólag online, elektronikus eszközökkel vagy hibrid módon, amikor az online kommunikációs folyamathoz valamilyen személyes jelenlétet is igénylő tevékenység is kapcsolódik.

Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) a közelmúltban elérkezettnek találta az időt a jogalkotásra. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnökének az Európai Parlament plenáris ülésén 2020-ban elhangzott helyzetértékelő beszédében hangsúlyozta: a digitális átalakulás gyors változásokat eredményez, amelyek hatással vannak a tagállami munkaerőpiacokra. Kötelezettséget vállalt arra, hogy a Bizottság megvizsgálja, milyen módon lehetséges javítani a platformok dolgozóinak munkakörülményeit.[2] 2021. decemberére megszületett a Javaslat a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvről. Írásunkban e javaslat rendelkezéseit mutatjuk be abból a célból, hogy felmérjük, annak elfogadása esetén mely pontokon lehet szükség a jogalkotói beavatkozásra.[3] Elsőként a közösségi jogalkotás indokát és céljait, az általános rendelkezéseket, valamint a foglalkoztatási jogviszony helyes meghatározására irányadó szabályokat tekintjük át.

  1. A közösségi jogalkotás háttere – indokok és célok
    1.1. A háttérről (I.) – a platformok pozitív piaci szereptől a foglalkoztatotti státusz téves meghatározásáig
    1.2. A háttérről (II.) – az algoritmikus irányítás árnyoldalai, országhatáron átnyúló problémák
    1.3. Konkrét célkitűzések az általános célok szolgálatában
  2. Javaslat a platformmunka körülményeinek javításáról szóló irányelvről – Miként hathat a magyar szabályozásra?
    2.1. A közösségi jogalkotás platformmunkával kapcsolatos szabályozásáról
    2.2. A Javaslat és az EU szakpolitikája – eredmények és joghézagok két rendeletben
    2.3. EU-s szakpolitika a jövőre nézve – közösségi jogalkotási javaslat: a mesterséges intelligenciáról
    2.4. A jogalkotást „kikényszerítő” körülmények – részletek a Preambulumból
    2.5. A részletek – Az általános rendelkezések
    2.5.1. Tárgy és hatály – Célok és minimálstandardok
    2.5.2. Fogalommeghatározások
    2.6. A foglalkozási viszony
    2.6.1. A foglalkozási viszony helyes meghatározása
    2.6.2. A munkaviszony fennállásának jogi vélelme
    2.6.3. A jogi vélelem megdöntésének lehetősége – a bizonyítás terhe
A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges. Kérjük . Még nem előfizetőnk? Fizessen elő!