Munkajog
Főoldal > A munka világa > A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet alkotmányjogi és munkajogi tárgyú kritikája

A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet alkotmányjogi és munkajogi tárgyú kritikája

Az Alaptörvény veszélyhelyzeti rendelkezésein alapuló, immár közel két éve tartó intenzív rendeletalkotási hullám a munka világát sem hagyta érintetlenül.[1] A rendeleti jogalkotás legújabb eredménye a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet), amely a munkáltatót puha feltételrendszer mellett jogosítja fel a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás (a továbbiakban: védőoltás) felvételének előírására.[2] A védőoltás kötelezővé tételének és a foglalkoztatás kérdésének összekapcsolása már korábban elkezdődött. Egy másik, 2021 nyarán elfogadott kormányrendelet az egészségügy területén vezette be, hogy a veszélyhelyzet alatt a foglalkoztatásból történő kizárással, illetve kötelezően elrendelendő azonnali hatályú felmondással vagy felmentéssel sújtsák azokat egészségügyi dolgozókat és rezidenseket, akik a védőoltást nem vették fel.[3] A két kérdés hasonló logika mentén történő összekapcsolása jelenik meg a két újabb rendeletben is, amelyek közül jelen tanulmányban a magánszféra munkajogát érintő rendelkezéseket tartalmazó kormányrendeletet alkotmányjogi és munkajogi szempontból egyaránt vizsgáljuk. Az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottakra vonatkozó szabályozás,[4] valamint a kormányrendelet szabályainak leírása nem képezi jelen tanulmány tárgyát.[5]

  1. A veszélyhelyzeti jogalkotás és a munkajog
  2. A kormányrendelettel kapcsolatos általános észrevételek
  3. A normavilágosság követelményének érvényesülése
    3.1. A kormányrendelet személyi hatálya és a foglalkoztatott szó jelentése
    3.2. A „munkáltató” széles mérlegelési lehetősége
    3.3. Megszüntetni ,,felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal”?
  4. Szankciórendszer a kormányrendeletben
    4.1. Fizetés nélküli szabadság – jogosultságból szankció
    4.2. A fizetés nélküli szabadság és a munkához való jog
  5. A kormányrendelet és az egyenlő bánásmódhoz való jog
    5.1. A közvetlen hátrányos megkülönböztetés tilalma
    5.2. Az Alaptörvény 54. cikke alapján felvetődő értelmezési nehézségek
  6. Záró gondolatok
A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges. Kérjük . Még nem előfizetőnk? Fizessen elő!