Noha a probléma egyáltalán nem új keletű, a bírósági eljárások során máig tapasztalhatjuk, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó munkavállalók – a köznyelvben gyakran – ún. „kockázati” illetménypótlékként[1] emlegetett jogosultságának megállapítása sok esetben nehézségekbe ütközik. Ennen alapját döntően olyan értelmezési komplikációk okozzák, amelyek elsősorban a Kjt. 72. § (1) bekezdésének szövegezéséhez, másodsorban pedig az alkalmazni kívánt rendelkezés mögöttes, munkavédelmi szakmai jelentéstartalomhoz kapcsolódnak.
Vagyis: az említett rendelkezés megfogalmazása nem kellően pontos, a meglévő textus pedig nem, vagy csak bizonyos korlátokkal és meghatározott összefüggésben tekinthető egzakt feltételnek. Véleményem szerint a jogalkalmazás gyakorlatában az említett okok egyike sem jelenthet elfogadható indokot arra, hogy konkrét bírósági eljárásokban egy bizonytalan hipotézisen alapuló tényállásra objektív rendelkezést határozzanak meg.
Írásomban az említett Kjt. szerinti rendelkezés háttérszabályozásának olyan releváns elemeit és a munkavédelmi szabályozás néhány olyan alapelvét kívánom bemutatni, amellyel reményeim szerint részben feloldhatom a fenti illetménypótlékra való jogosultság kérdésének dilemmáit, és segíthetem a helyes szakmai alapokon nyugvó döntéshozatalt.
- Bevezető gondolatok
- Miért szükséges a „kályhától” indulni?
- A munkahelyi egészségvédelem szakmai és jogszabályi változásai
3.1. Az egészségi ártalmak és az egészségkárosító kockázat fogalmi különbségei
3.2. Az egészségkárosító kockázatokhoz kapcsolódó kifejezések és fogalmak munkavédelmi jelentéstartalmáról
3.3. Egészségkárosító kockázatok – Mindig volt, mindig lesz (de „nulla” sose lesz)
3.4. Az egészségkárosító kockázatok mértéke: a félreértés félreértése
3.5. Jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok köre – Joggyakorlat egy rendellenes metamorfózis után
3.6. Egészségkárosító kockázatok versus pénzbeli megváltás tilalma – Kavics a cipőben?
3.7. A megelőzés alapvetéseiről – Útválasztás helyett határátlépés? - Szakértői véleményezéskorlátai az illetménypótlék megalapozottságának megítélésében
- Összegzés – A változtatás szükségszerűsége