Tény, hogy egy bő fél évszázada a magyar munkajogban tudományosan feldolgozatlan egy meghatározó jogintézmény, a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése miatti hátrányos jogkövetkezmények, a fegyelmi felelősség témája. 1964-ben született korábban e tárgykörben tudományos tanulmány, melynek szerzője Kertész István volt, a munka „A fegyelmi felelősség alapkérdései a munkajogban”^[1] címet viseli. Kijelenthető: ritkábban vizsgált és elemzett tárgykörről van szó, amelynek ugyanakkor a jelentősége a mindennapi jogalkalmazásban is kiemelkedő. Jelen írás célja annak megvizsgálása, hogy a munkáltatónak milyen eszközrendszere van abban az esetben, ha a munkavállalót vétkes kötelezettségszegése miatt szankcionálni kívánja.

1. Az emberi akarat befolyásolása – közvetlen és közvetett szabályozással
2. A munkafegyelem – meghatározás és tartalmi elemek
3. Szankciók – három lehetőség
   3.1. A figyelmeztetés – az utasítási jog része
   3.2. A munkaviszony megszüntetése
   3.3. Hátrányos jogkövetkezmények és a kiszabásásukhoz vezető szabályozatlan út