Tanulmányunk központi témája a munkajog unikális és kettős jellegéből eredő feszültségek és az individuális, valamint a kollektív munkajog közötti kapcsolódási pontok elemzése. Tanulmányunk fő vizsgálati tárgya a munkajog szociális oldalának és a munkajog magánjogi arcának az összevetése, és az abban rejlő dilemmák és esetleges kollíziók vizsgálata. Hangsúlyozzuk, hogy az individuális oldal elemzése során vizsgálódásunk tárgyát kiterjesztjük a piacgazdaság által hozott versenyhelyzetre és az azzal összefüggésben megfigyelhető jelenségekre. Ezenfelül az individuális oldal vizsgálatának középpontjába a szerződéskötési szabadságot állítjuk, és ezen szabadsággal kapcsolatban a felek jogait, akaratát, e szabadság korlátait és a felmerülő dogmatikai és magánjogi kérdéseket is tárgyaljuk. Az individuális oldal vizsgálatával a munkajog munkaerőpiac és a piacgazdaság által formált jellemzőit tervezzük bemutatni. Meglátásunk szerint az individuális jogban felfedezhető dinamika és szerződéskötési, rugalmassági potenciál minden esetben azon magánjogi elemeknek köszönhető, amelyek a maguk polgári jogi, kockázatvállalásra kész természetükkel kellő módon befolyásolni tudják a munkáltató és munkavállaló közötti individuális kapcsolatot. Tanulmányunk az individuális oldal ellentételezéseképp a munkajog kollektív oldalát is vizsgálja; ennek tartalmában meglátásunk szerint a szociális és „közjogias” jelleg dominál. A kollektív oldal bemutatásával célunk az is, hogy az individuális munkajog szerződési szabadságának olyan ellentételezést adjunk, amelyben a felek a szociális keretrendszer kialakításában is aktívan részt vállalhatnak. Feltételezésünk szerint a munkajog kollektív oldala egy olyan szükségképpeni intézményrendszer, amely a munkajog individuális oldalán felfedezhető szociális deficitet igyekszik kiküszöbölni, illetve a munkavállalók közötti verseny eltorzulását hivatott megállítani oly módon, hogy a szerződéses szabadság koncepcióját nem korlátozza aránytalanul. Meglátásunk szerint a verseny eltorzulásának és a magánjogi elemek túlsúlyba kerülésének ugyanis a következménye a munkajog sajátos szabályozási jellegének elvesztése lenne, amellyel mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók kölcsönös garanciák nélkül lennének kénytelenek olyan tartós jogviszonyba lépni, amely esetén a jogi kockázat felmérhetetlenné válik. Előrevetítjük, hogy témafeldolgozásunk inkább jogelmélet-centrikus, és nem a tételes bírói gyakorlat alapján járja körül a tanulmányban felvetett kérdéseket.
- A magánjogi inerciarendszer középpontja: a szerződés
- A szerződéses szabadság munkajogi koncepciója
2.1. A korlátozott racionalitás és a szerződések joggazdaságtani kapcsolata - A munkajog kollektív oldalának „éjjeliőr” szerepe
3.1. A kollektív munkajog szerepe az individuális munkaviszonyok alakításában
3.2. A kollektív oldal gazdasági és szociális aspektusai - A kollektív szerződés mint az arany középút
4.1. A kollektív szerződés szociális aspektusai
4.2. A kollektív szerződés-kötési szabadság - Összegzés