Jelen tanulmány első részében kísérletet tettem arra, hogy az Európai Unió (a továbbiakban: EU) szociálpolitikai (munkajogi) jogalkotásának egyik leginkább kurrens elemét, a 2023/970 irányelvet[1] több szempontból elemezzem. A vizsgálati szempontok jelen irányelv jogalkotási hátterére, a releváns általános szociálpolitikai kontextusra, illetőleg az irányelvben szereplő szabályozás, azaz a nemi alapú, bérezésbeli diszkrimináció tilalmának új megközelítésére koncentrált. Ezen túlmenően az új irányelv alapjogi összefüggései, illetőleg a Szociális Jogok Európai Pilléréhez (a továbbiakban: Pillér) való kapcsolódási pontjai is az elemzés tárgyát képezték. A kutatás folytatásaként a következőkben vizsgálni fogom az irányelvben megjelenő új vagy újszerű munkajogi szabályokat. E szabályozások célja az, hogy megerősítse, illetőleg ténylegessé tegye az egyenlőtlen bérezéssel szembeni munkavállalói jogvédelmet. Eme komplex elvárásnak két oldalát vizsgálom: figyelmet fordítok egyfelől a bérek átláthatóságával – bértranszparenciával – kapcsolatos szabályanyag kibővülésére, illetőleg annak innovatív elemeire is. Másfelől pedig elemzem az irányelv által meghatározott, a munkavállalók hatékony jog- és érdekvédelmét előmozdító azon konkrét, új munkajogi szabályokat, amelyek megítélésem szerint kulcsfontosságúak a nemek közötti béregyenlőség megteremtése, illetve stabilizálása céljából. Ilyen módon szóba kerül az irányelv által kialakított azon kritériumrendszer, amely garantálja a bérek átláthatóságát a munkáltató irányában megfogalmazott kötelezettségeken keresztül. Szintén elemzem azon, hatékony munkavállalói jogvédelmet garantáló új munkajogi szabályokat, amelyek irányelvi szintű szabályozása kifejezetten új komponense az uniós munkajogi szabályoknak rendszerének (például elévülés, teljes kártérítés elve). A tanulmány a kutatás mindkét részére vonatkozó következtetések levonásával zárul.
- Új irányelvi elvárások a bértranszparencia elérése érdekében
- Az egyenlő bérezéshez való jog megerősített jogvédelem-garanciái
2.1. A teljes munkáltatói kártérítés kiemelt szerepe
2.2. Az egyenlő díjazás védelmében alkalmazandó speciális jogérvényesítési szabályok - Következtetések