Napjainkban már semmi sem függetleníthető a számítástechnika rohamos fejlődésétől, hiszen egyetlen okos eszköz az arra telepített számos applikációval tölti be a fényképezőgép, a határidőnapló, a navigációs eszköz és természetesen a kapcsolattartás funkcióját – hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki. A digitalizáció a munka világát sem hagyta érintetlenül, és a jogalkotás törekszik is választ adni az így felbukkanó új jelenségekre (például új foglalkoztatási formák bevezetésével). Mindez ugyanakkor azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a munkajogi szabályozás nem képes maradéktalanul lépést tartani a technológiai haladással. A fő kérdés jelenleg az, vajon tud-e úgy reagálni a jogalkotás az új kihívásokra, hogy közben betölti eredeti, védelmi szerepkörét is, különös tekintettel a felmondási védelemre. Ahhoz, hogy erről állást foglalhassunk, mindenekelőtt szót kell ejtenünk e védelem indokoltságáról, majd a digitalizáció munkajogban történő megjelenéséről, s legvégül ennek hatásairól.
- A felmondási védelem indokoltsága
1.1. A munka klasszikus és új funkciói
1.2. A védelem szempontjai
1.3. A Munka törvénykönyve védelmi szempontú értékelése - A digitalizáció megjelenése a munkajogban
2.1. Sharing economy
2.2. Működik-e az elmélet a gyakorlatban?
2.3. A jogalkotás lemaradásának következményei - Probléma és kiútkeresés
3.1. Válságba került-e a munkajog?
3.2. Tetten érhető függőség
3.3. A szürke zóna
3.4. Európai megoldási modellek
3.5. Megoldási javaslatok