Számos cikk és tanulmány született arról, hogy a távmunka pozitív hatással van az elvégzett munka eredményére. A Covid–19 világjárvány egyik hatása is élesen kapcsolódik a távolról történő munkavégzés témaköréhez: a Kormány járványügyi intézkedéseivel dinamikusan megnőtt a távmunkában foglalkoztatottak száma. De felmerül a kérdés, hogy valóban távmunkának minősül-e „a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen” végzett munkavégzés.
E tanulmány az alábbi tézisekből indul ki, melyek annak vázát is adják egyúttal.
a) A távmunka fogalma hibáktól szenved a hatályos szabályozásban, és nem egységes a joggyakorlatban, éppen ezért reformáció szükségeltetik annak érdekében, hogy az ebből eredő téves jogi következtetéseket, munkavállalói érdeksérelmeket ki lehessen küszöbölni.
b) A távmunka nincsen kellő mélységig törvényi szinten szabályozva; a home office és a hibrid munkavégzés pedig nem jelenik meg jogszabályi szinten. Ennek közvetlen következménye az, hogy a munkaviszonyban álló felek nem képesek egyértelműen meghatározni a konkrét foglalkoztatási formát; de nem csupán számukra, hanem a bíróságokra nézve is jelentős többletterhet jelent az adott jogvitában annak eldöntése, hogy a három – látszólag azonos, a valóságban azonban eltérő – foglalkoztatási forma közül melyik valósul meg ténylegesen.
c) A bíróságok ítélkezési gyakorlata egységesítésre szorul. Megítélésünk szerint a magyar szabályozás olyan alapvető hibákat tartalmaz e jogintézményt illetően, ami óhatatlanul is magával hozza az egymásnak ellentmondó ítéletek megszületését. Ennek körében a szerzők vizsgálják, hogy különböző jogterületeken hozott ítéletekben miként került értékelésre a távmunka fogalma, az befolyásolta-e az ügy érdemi kimenetelét, és ha igen, akkor milyen irányban.
A fentiek alapján e tanulmány szerzői arra vállalkoznak, hogy felhívják a figyelmet a jelenlegi szabályozás hibáira, és az ebből potenciálisan felmerülő/felmerülhető anomáliákra a távmunka körében.
- A távmunka, a home office és a hibrid munkavégzés fogalmainak tisztázása
1.1. Jogforrások
1.2. Munkavégzés helye mint legfőbb fogalmi elem a távmunkavégzés során
1.2.1. A konkretizált telephelyfogalom a munkajog területén
1.3. A jogforrások közötti különbségek – pozitívumok és negatívumok a hatályos szabályozással összefüggésben
1.3.1. Pozitívumok
1.3.2. Negatívumok
1.4. A távmunka, a home office és a hibrid munkavégzés elhatárolása, valamint a hazai szakirodalom bemutatása
1.5. Konklúziók és a távmunkafogalom megreformálásának kísérlete - A távmunka bírósági gyakorlata
2.1. Részbevezető a joggyakorlat bemutatásához
2.2. Az 1992. évi Mt. hatálya alatti ítéletek releváns tartalmának ismertetése
2.3. Az Mt. hatálya alatti ítéletek releváns tartalmának ismertetése
2.4. Konklúziók - Összegzés