Munkajog
Főoldal > Értekezések > A transznacionális szolidaritási sztrájk jogi lehetőségei a hazai és az uniós jog alapján

A transznacionális szolidaritási sztrájk jogi lehetőségei a hazai és az uniós jog alapján

Az Európai Unión (a továbbiakban: EU) belül mára megvalósult a közös piac – a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása –, amelynek hatására számos multinacionális vállalat hozott létre a különböző tagállamokban telephelyet, fióktelepet. Mivel a termelés globálissá vált, így immáron a munkaügyi konfliktusok is szükségképpen túllépik az országhatárokat. Ha az egyik tagállamban a vállalat dolgozói sztrájkba kezdenek, akkor a nagyvállalatok az esetleges sztrájk miatt rájuk nehezedő nyomást általában akként kezelik, hogy más gyáregységre, telephelyre koncentrálják a termelést. A gyártás sikeres átcsoportosítása révén azonban csökken a cégen a nyomás, így a sztrájkolók joga némiképp csorbát szenved. E jelenség kiküszöbölését célozva, a közelmúltban több ízben felmerült Magyarországon annak a gondolata, hogy a magyar leányvállalat dolgozói vajon csatlakozhatnak-e az anyacég ellen más országban kezdeményezett sztrájkhoz szolidaritási alapon.

A magyar jog ismeri a szolidaritási sztrájk intézményét, mely a sztrájk olyan speciális típusa, melynek során a sztrájkolók más munkáltató dolgozóinak követelését támogatják, az ún. fősztrájk követelései melletti támogatásukat fejezik ki. E jog­alapon tehát elméletileg a magyar megmozdulás jogszerű lehetne. Van azonban e körben egy másik probléma is. Tekintettel arra, hogy a fősztrájk más országban zajlana, a magyar munkavállalók megmozdulása nem pusztán szolidaritási, hanem egyben transznacionális sztrájk is lenne. Transznacio­nális sztrájkról akkor beszélhetünk, ha a sztrájk túlnyúlik valamely állam határain.

Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy lehetséges-e a jogi szabályozás jelen stádiumában a transznacionális szolidaritási sztrájk az EU-n belül. Milyen pró és kontra érvek sorakoztathatók fel a megengedhetőség mellett és ellen. A tanulmány kitér röviden a sztrájkjog alapjogi jellegére, a sztrájk fogalmára, valamint a szolidaritási és transznacionális sztrájk általános jellemzőire is.

  1. A sztrájkjog és az ENSZ dokumentumai
  2. A sztrájkjog és az Európa Tanács
  3. A sztrájkjog és az Európai Unió joga
  4. A sztrájkhoz való jog és a sztrájk fogalma a magyar munkajogban
  5. A szolidaritási sztrájk és értelmezési kérdései a magyar munkajogban
  6. Szolidaritási megmozdulások a közelmúltban
  7. A transznacionális szolidaritásisztrájk jogiproblematikája
  8. Érvek és ellenérvek a transznacionális szolidaritási sztrájk megengedhetősége mellett és ellen
    8.1. Érvek a szolidaritási sztrájk megengedhetősége mellett
    8.2. Érvek a szolidaritási sztrájk megengedhetősége ellen
A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges. Kérjük . Még nem előfizetőnk? Fizessen elő!