Első ránézésre talán nem is egyértelmű az, hogy 2023-ban mit lehet érdemben hozzátenni az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvhez uniós jogi szinten. Figyelemmel főként arra, hogy e problémakör öt évtizede szerepel az uniós szociálpolitikai (munkajogi) jogalkotás homlokterében, alapjogi és elsődleges jogi háttere egyaránt stabil, valamint az Európai Unió Bírósága ítéletek százain keresztül értelmezte és értelmezi a mai napig a díjazás és az egyenértékűség fogalmát, vagy akár a munkáltató kimentési lehetőségeit a munkavállalók eltérő bérezése esetén. Mindennek ellenére – vagy talán ezek folyományaként – 2023 májusában egy újabb, kifejezetten e területen irányadó másodlagos uniós jogforrás, jelesül a 2023/970 irányelv került elfogadásra, amely eleve abból indul ki, hogy bár a nők és férfiak egyenlő díjazása területén az elmúlt évtizedekben komoly előrelépés történt az Európai Unióban általánosságban, illetve tagállami szinten is, de a valódi béregyenlőség továbbra is messze van. Márpedig napjaink bizonytalan gazdasági, szociális és munkaerőpiaci körülményei között talán fontosabb, mint valaha, hogy az Európai Unióban végleg leküzdhetővé váljon e gazdaságilag és emberi jogi szempontból egyaránt káros jelenség, és ehhez az eddigi kodifikációs eredményeken túl újabb és erőteljesebb munkajogi eszközök bevezetésére van szükség. Bár az irányelv csak 2026-os implementációs határidőt tűz ki, érdemes minél hamarabb felkészülni arra a tagállamoknak, hogy az antidiszkriminációs joganyagot – legalábbis az egyenlő díjazás követelményét illetően – fel kell frissíteni, hiszen az irányelv számos konkrét munkajogi nóvummal szolgál a már ismert jogvédelmi eszközök és elvek megerősítésén túl. A következő néhány oldalon ezen új irányelv alapkérdései, úgymint annak időszerűsége, szabályozásának módszertana, általános szociálpolitikai kontextusa és kézzelfogható munkajogi rendelkezései képezik elemzésem tárgyát.
- Bevezető gondolatok
- A nemek közötti béregyenlőségről újra – miért most és miért így?
- A valódi béregyenlőség nyomában – a „megerősített” munkajogi szabályozás esszenciája