Belső bejelentési csatornaként aposztrofálja az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelv[1] azt a rendszert, melyet a közösségi jog alapján a munkaadók meghatározó részének kötelező létrehoznia. A hazai jogharmonizáció részben késedelmes volt, mivel a 2021. december 17-i határidő[2] után közel másfél évvel később, 2023. július 25-én lépett életbe a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasz tv.). Másrészt ugyanakkor még határidőben vagyunk, mivel az Irányelv a magánszektorban működő, ötven–kétszáznegyvenkilenc munkavállalót foglalkoztató jogi személyek tekintetében 2023. december 17-ig kötelezi a tagállamokat, hogy nemzeti jogukat az uniós norma követelményeivel megfeleltessék.[3] A Panasz tv. szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: rendszer) – ide nem értve a Panasz tv. 6. alcímének hatálya alá tartozó állami és önkormányzati szerveket – az ötven és kétszáznegyvenkilenc közötti személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében alkalmazó foglalkoztató 2023. december 17-től köteles létrehozni.[4] Írásomban nem a Panasz tv. alkalmazásához szükséges ismertetésre és magyarázatra vállalkozom. Amint a cím is sugallja, jogalkotási eredményekre és – sokadik olvasatra is – számomra kérdőjeleket megfogalmazó rendelkezésekre fókuszálok. Ami persze érintheti a hétköznapok joggyakorlatát is…
- A magyar megelőzhette volna az Európai Unió jogalkotását…
- A rendszer működtetője – alternatívák joghézaggal
- A létszám – Hogyan számoljunk?
- Mi jelenthető be és kit véd a törvény?
- Akik bejelenthetnek – Hogyan tehetik meg mindezt?
- A kivizsgálás mellőzhetősége
- Így kell eljárni, úgy kell eljárni
- A visszaélést bejelentők védelme – a hátrányos intézkedés kérdőjelei
- A hátrányos intézkedések – Mennyire konform az Mt.-vel a Panasz tv.?
- A jogszerű bejelentés és a meghatározatlanul széles körű jogvédelem
- Zárógondolat