Jelen tanulmányban a whistleblowerek védelme kerül bemutatásra hazai, valamint európai uniós vonatkozásban, alapvetően munkajogi kontextusban. Mind európai^[1], mind nemzetközi^[2] szinten egyre inkább előtérbe kerül a hatékony védelem biztosításának szükségessége a whistleblowerek számára.^[3] Az Európai Unióban 28 országból mindössze 19 biztosít – legalább részbeni – védelmet a bejelentők számára. Ezen tagállamokban biztosított védelem országonként eltérő mértékben ugyan, de minőségében is elmarad az európai, valamint a nemzetközi egyezményekben, standardokban foglalt elvárásoktól.^[4] A téma aktualitását adja a 2018. április 23. napján közzétett irányelvjavaslat az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről^[5] (a továbbiakban: irányelvjavaslat), amely a whistleblowerek védelmének egységes európai keretrendszerét törekszik meghatározni.

1. Awhistleblowingról általában
   1.1. Fogalommeghatározás
   1.2. A whistleblowerek köre
   1.3. A whistleblowerek védelmének szükségessége

2. Helyzetkép
   2.1. Magyarország
   2.2. Egyesült Királyság
   2.3. Románia
   2.4. Ausztria
   2.5. Spanyolország
   2.6. Finnország

3. Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvjavaslat
   3.1. Az irányelvjavaslat hatálya
   3.2. Fogalmak
   3.3. Visszaélés-bejelentési csatornák
   3.4. A whistleblowerek védelme

4. Összegzés