A tanulmány fő kérdése, hogy a kétkeresős családmodell tagállami szabályozásban való megjelenését, elterjedését, valamint a családok ebben való szocializációjának elősegítését milyen mértékben támogatja az Európai Unió (a továbbiakban: EU) apasági és szülői szabadsággal összefüggő jogalkotása.[1] Az előzetes feltevés alapján az EU támogatja Magyarországot ezen területen, azonban hazánk jogalkotásának keretei között nem kellő mélységgel nyertek támogatást e fontos, családokat érintő célok – tekintve főként, hogy milyen lehetőségeket ad a szabályozás az anyák mihamarabbi munkaerőpiacra való visszatérésére, illetve az apák családi feladatokban való részvételére, pontosabban az apasági és szülői szabadság tekintetében.
- Az apák szerepe a családban
1.1. A család termelési, fogyasztói-gazdasági funkciója
1.2. A gyermekek szocializációja
1.3. A felnőttek pszichés védelme - A magyar családpolitika jelenlegi irányvonalai
- A 2019/1158 irányelv apasági és szülői szabadságra vonatkozó rendelkezései
- A 2019/1158 irányelv az apasági és szülői szabadsággal összefüggő rendelkezései a magyar szabályozásban
4.1. Az apasági szabadság
4.2. A szülői szabadság
4.3. A kollektív szerződés
4.4. Az Mt. 80. § (3) bekezdése - Összegzés