Ez évi első lapszámunkban megjelent cikk folytatásaként a következőkben megvizsgálunk egy-egy kérdést a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás felszámolásáról szóló 2019. évi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) egyes rendelkezéseihez kapcsolódóan, a hatályos magyar munkajogi szabályozásra tekintettel.^[1] Ennek keretében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit összevetjük az Egyezménnyel és bemutatunk néhány dilemmát arról, hogy a hatályos jogban az adott tárgykör kapcsán milyen különbségek, illetve hasonlóságok mutathatóak ki. Az Egyezmény több új követelményt is tartalmaz, amelyekről nincs, vagy csak részben van szabályozás. Ezek közül elemzünk néhányat arra figyelemmel, hogy a nemzeti jogban az Egyezmény ratifikálása esetén milyen szempontokat szükséges figyelembe venni.

1. Deklarálandó-e az erőszaktól és zaklatástól mentes munka világához való jog?
2. Meghatározhatóak-e pontosan az erőszak és a zaklatás fogalmai?
   2.1. Dilemmák az erőszak fogalmának meghatározásakor
   2.2. Dilemmák a zaklatás fogalmának meghatározásakor
3. Szükséges-e a pszichoszociális kockázatok felmérésére vonatkozó szabályozás fejlesztése?
4. Hogyan biztosíthatóak a hatékony végrehajtásra és jogorvoslatra vonatkozó egyes garanciák?
5. Következtetések