A 2022. évben számos olyan jogeset kavarta fel a kollektív munkajogi szabályozással és gyakorlattal kapcsolatos „állóvizet”, amelyek közül három, a versenyszféra területén született bírósági döntés – álláspontom szerint – mélyebb jogdogmatikai és jogpolitikai összefüggéssel is bír. Ezek közé tartozik a Kúria döntése a szakszervezeti képviseleti jogosultság feltételeiről^[1] és egy (tervezett) sztrájk jogszerűségének megállapításáról, illetve a Fővárosi Törvényszék végzése a szakszervezet konzultációs jogának megsértése tárgyban. Részben személyes érintettségem okán – a korrekt esetismertetés jegyében – előzetesen megjegyzem, hogy az alábbiakban olvasható összegzéseknél helyenként személyes (szubjektív) megjegyzéseimmel is kiegészülnek az egyes döntések – vázlatos – bemutatásai.

1. A szakszervezet képviseleti jogosultságának feltételei
2. A konzultáció szabályainak értelmezése
3. Sztrájk jogszerűségének megállapítása, bérmegállapodás a tulajdonossal