Míg néhány évtizeddel ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt, hogy az emberek otthonról végezzék munkájukat, addig napjainkban ez a munkavégzés egyik bevett, egyszersmind egyre nagyobb népszerűségnek örvendő módjává vált. 2020 tavaszától azonban – kiváltképp a COVID–19 világjárvány okán bevezetett kijárási korlátozásokkal érintett időszakban – egyre több munkáltató tért át a szokásos munkavégzési helytől eltérő munkahelyen történő foglalkoztatásra, azonban jogalkotásra kifejezetten e tárgykörben – bár arról több ízben is szóltak a hírek – mind ez ideig nem került sor.[1] Írásom célja, annak bemutatása, hogy a home office széles körű elterjedése, a jogterület új keletű jellege és szabályozottságának alacsony foka milyen kérdéseket vet majd fel a bíróságok előtt, milyen kérdések megválaszolása vár álláspontom szerint a közeljövőben a munkajogi pereket tárgyaló bíróságokra.
- Bevezetés
- A home office fogalma
- A home office és a távmunka kapcsolata
3.1. A távmunka fogalma
3.2. A munkavégzés helye
3.3. Időbeliség
3.4. Létesítés
3.5. Tevékenység
3.6. A munkáltató utasítási joga
3.7. Ellenőrzési jog
3.8. Munkarend
3.9. Távmunka egyenlő home office? - A home office hatályos szabályozása
- A bírói gyakorlatra váró kihívások
5.1. Alapvető kötelezettségek
5.1.1. A munkáltató kötelezettségei
5.1.2. A munkavállaló kötelezettségei
5.2. Munkaidő, pihenőidő, munkarend, rendkívüli munkavégzés
5.3. Kártérítési felelősség
5.4. Az egészségkárosodásért fennálló munkáltatói felelősség, munkabaleset, üzemi baleset - Összegzés