A stressz szó hallatán alapvetően valamilyen negatív körülmény, kiváltó ok jut az eszünkbe, amely hosszabb távon akár egészségügyi problémához – így például szívrohamhoz, gyomorfekélyhez – is vezethet. Ezt az álláspontot támasztja alá a következő két idézet is. A stressz – ahogyan azt az orvosi szótár[1] meghatározza – „a szervezet védekező reakciókban megnyilvánuló állapota az őt ért káros ingerekkel szemben.” Daniel Goleman amerikai pszichológus, tudományos újságíró, az érzelmi és társas intelligencia kutatója megfogalmazása értelmében pedig „[a]z állandó stressz és aggodalom megviseli a sejtjeinket, és felgyorsítja az öregedésüket.”
A stressz óhatatlanul az életünk része, amely álláspontom szerint egy újabb dimenzióval is kiegészült a koronavírus-járvány árnyékában, tekintettel arra, hogy a vírus több szempontból is felforgatta az életünket. A stressz oldaláról nézve ugyanis valamennyiünk életében megjelent egy újfajta ún. stresszor – vagyis stresszt okozó inger[2] –, amely több irányból is támad. Jelen van magában a betegségtől való rettegésben, de realizálódhat akár a munkahelyünk elvesztésétől való félelemben is. Ezzel egyidejűleg a pszichés egészségünket a betegség következtében kialakuló, ún. posztcovid tünetek is veszélyeztetik.
Tanulmányom egyrészt a stresszt – azon belül pedig az ún. munkahelyi stresszt – mint a munkavállalók egészségét veszélyeztető körülményt, kockázatot vizsgálja, górcső alá véve a stresszre mint pszichociális kockázatra irányadó uniós, illetve hazai szabályozást. Másrészt vizsgálom azt az esetkört is, amikor a munkavállaló lelki egészsége sérül, s így a munkáltató kártérítési felelőssége vonatkozásában ún. „stresszperek” lefolytatására kerül sor. Álláspontom szerint azonban nem kizárólag a perek jelenthetik a sérült munkavállaló számára a megoldást, hanem érdemes lehet például a mediáció eszköztárát is bevetni.
- A munkahelyi stressz mint a munkavállalóra leselkedő veszélyforrás
1.1. Mi a stressz?
1.2. A munkahelyi stressz - A munkahelyi stressz mint pszichoszociális kockázati tényező
2.1. A munkahelyi stresszről szóló keretmegállapodás
2.2. A pszichoszociális kockázati tényezők hazai szabályai - A munkahelyi stressz által okozott károk és azok kezelése
3.1. Az ún. „stresszperek” gyakorlata
3.1.1. Munkahelyi atrocitások által okozott stressz miatti kárigény
3.1.2. Fokozódó munkahelyi konfliktusszituáció következtében kialakult depresszió miatti kárigény
3.1.3. Tettleges bántalmazás miatt kialakult pszichiátriai megbetegedés miatti kárigény
3.2. A munkahelyi mediáció - Összegzés