A tanulmány célja a kollektív munkajog és a kollektív igényérvényesítés fejlődésének és jelentőségének bemutatása, továbbá jövőbeli kihívásainak elemzése. A téma aktualitását és a kutatás motivációját az európai munkajogban és szociális jogban bekövetkező változások támasztják alá. Ezen változások egyaránt indokolhatóak a technika rohamos fejlődésével, valamint az általa gerjesztett társadalmi és munkavégzési reformokkal.[2] A tanulmány felépítése – a téma követhetőségének megőrzése végett – a következőképpen épül fel: a bevezetésben a kollektív munkajog intézményrendszerének vázlatos áttekintésével célom az, hogy az alapvető, klasszikus munkajogi intézmények esszenciális értékét hangsúlyozzam, valamint azon tézist is bizonyítani szándékozom, miszerint a munkajog elválaszthatatlan részét képezik ezen intézmények. Az esszenciális jelleg és a kollektív munkajog kialakulásának rövid történeti áttekintésén túl a tanulmány kitér utóbbi tartalmi formálódására és a téma központi magját képező garanciális jogok, valamint a kollektív munkajog összefonódására is. A tanulmány ezeken túl szót ejt a jelenben és a jövőben rejlő kihívások vizsgálatáról, egyúttal arra a kérdésre is keresi a választ, hogy a modern típusú munkaviszonyokban, az individuális munkavégzés felértékelődése mellett milyen szerep juthat a kollektív igényérvényesítésnek.
- A kollektív munkajog és a kollektív igényérvényesítés alapkérdései
1.1. A kollektív munkajog garanciális oldala
1.2. A kollektív szerződés mint a garanciális jogok érvényesítésének eszköze - A szociális védelemhez való alapjog kapcsolata a kollektív munkajoggal
- A garanciális jogok jelentősége a modern munkaviszonyokban
- Egy új megközelítés, avagy a legitim jogsértésekkel tűzdelt magánjog
- A kollektív garanciák kérdése az európai színtéren
- Következtetések