Munkajog
Főoldal > Jogélet > Recenzió a „Jog és Vírus” című Glossa Iuridica különszám munka- és szociális jogi tárgyú cikksorozatáról

Recenzió a „Jog és Vírus” című Glossa Iuridica különszám munka- és szociális jogi tárgyú cikksorozatáról

A közelmúltban megjelent a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (a továbbiakban: KRE ÁJK) folyóiratának, a GlossaIuridica VII. évfolyam Különszáma, amely a „Jog és vírus” címet viseli.[1] A kötetben szereplő tanulmányok szerzői azt elemzik, hogy kutatási területükön milyen változások következtek be a COVID–19 pandémia hatására.

A kötetben a munka- és szociális jog területéhez tartozó írások találhatók meg legnagyobb számban. A KRE ÁJK munkajogászai és a Tanszékhez, kutatócsoportjukhoz kötődő külső munkatársak közös elhatározása nyomán a járványhelyzet munka- és szociális jogi dilemmáit egymásra épülő, de az átfedéseket elkerülő öt tanulmány tárja fel. A maga nemében egyedülálló és példaértékű e projekt, hiszen ilyen átfogó jellegű, tematikus, elméleti igényű, reflektív feldolgozása még nem született a tárgykörnek, azaz a pandémiás krízishelyzet magyar munka- és szociális jogi implikációinak.

A tárgykörben szereplő első írásban Kun Attila[2] a Munkajogi elvi kérdések: A felek (munkáltató és munkavállaló) egyéni megállapodásainak mozgásteréről című tanulmányában a veszélyhelyzet alatt hatályban lévő 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet[3] 6 § (4) bekezdése[4] által megengedett teljes diszpozitivitás problematikájával foglalkozik részletesen, elméleti igénnyel. Bár e szabály célhoz és határozott időtartamhoz kötött volt, mégis lényegében újraírta a munkajogi jogforrási hierarchia rendszerét.

A további tartalom megtekintéséhez előfizetési jogosultság szükséges. Kérjük . Még nem előfizetőnk? Fizessen elő!