A megőrzési felelősség a munkavállaló kártérítési felelősségének speciális alakzata, amely minden olyan munkakörben felmerülhet, amelyben a munkavállaló valamely tárgyat elszámolási vagy visszaszolgáltatási kötelezettséggel vesz át. A megőrzési felelősség körébe eshetnek a munkaeszközök, a laptop, a telefon vagy a vállalati gépjármű is, amelyeket a munkavállaló – bizonyos feltételek mellett – átvesz a munkáltatótól. Ez a felelősségi alakzat fokozott szigort támaszt a munkavállalóval szemben, hiszen a megőrzésre átvett tárgyak hiánya esetén a munkavállaló a teljes kárért felel, mégpedig felróhatóságára tekintet nélkül. A felelősség megállapításának természetesen pontos törvényi feltételei vannak. A feltételek közül kiemelendő a minősített megőrzés, vagyis hogy az átvett dologra a munkavállalón kívül más ne gyakoroljon ráhatást, a munkavállaló a dolgot állandó őrizetében tartsa, kizárólagosan használja vagy kezelje. Releváns és gyakorlati jelentőséggel is bíró kérdés azonban, hogy miként alakul a kártérítés összegszerűsége, ha a munkavállaló a megőrzésre átvett dologban úgy okoz kárt, hogy az nem semmisül meg vagy vész el – azaz nem hiányzik –, csupán megrongálódik. Noha a törvény a megőrzési felelősséget kifejezetten hiányért való felelősségként határozza meg, mégis speciális rendelkezést alkot arra az esetre, ha a dologban megrongálódása folytán következik be a kár. Mindez a gyakorlatban azonban kérdéseket is felvet. Dilemmát jelenthet, hogy e vonatkozásban csak mentesülési, illetve bizonyítási szabályról van-e szó, vagy a rendelkezés a kártérítési mértéket is korlátozza-e. A cikk a megőrzési felelősség kérdéskörét vizsgálja, különös tekintettel a megrongálódás folytán bekövetkezett károkra.
- Bevezető
- A munkavállaló kártérítési felelősségéről általánosságban
2.1 A munkavállalói kárfelelősség általános alakzata
2.1.1. Munkaviszonnyal való összefüggés
2.1.2. Kötelezettségszegés
2.1.3. Kár keletkezése
2.1.4. Felróhatóság
2.1.5. Okozati összefüggés
2.2. A kártérítés mértéke: az általános munkavállalói kárfelelősség korlátozott jellege
2.3. Kármegosztási esetek - A megőrzési felelősség
3.1. Az általános megőrzési felelősség főbb szabályai
3.2. Pénztárosok, pénz- és értékkezelők felelőssége
3.3. Nyitott kérdés? Megőrzési felelősség a dolog megrongálódása esetén
3.4. A speciális rendelkezés értelmezési irányai: jogalap, összegszerűség, bizonyítás
3.5. Az Mt. és az 1992. évi Mt. összevetése - Konklúzió: Újraírt hagyományok vagy eltérő alapok?