Az elmúlt időszak egyik nagy port kavart közéleti hírének bizonyult, hogy egy hazai híresség „kirúgatott” egy munkavállalót a munkahelyéről, mivel az neki nem tetsző, tartalmában egyébként igen sértő kommentet írt az egyik posztja alá a közösségi médiában. Azóta több ismert ember megszólalt a témában, látszólag még messze vagyunk a nyugvóponttól. Különösen érdekes mindez annak ismeretében, hogy jó pár év eltelt már a közösségi oldalak első magyar „áldozatának” ügye óta, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy időről időre érdemes foglalkoznunk a közösségi médiában való véleménynyilvánítás munkajogi aspektusaival. Felmerül a kérdés, hogy mely munkavállalói vélemények, cselekedetek okozhatnak kényelmetlenséget a munkáltatók számára? Milyen eszközök állnak a munkáltatók rendelkezésére egy-egy problémás szituáció esetén, és egyáltalán hol a határ a munkavállalói szabad véleménynyilvánítás és a munkáltatók jogos gazdasági, szervezeti és egyéb érdekének védelme között? Jelen írásban ezekre a kérdésekre keresem a választ, valamint igyekszem összefoglalni a hazai „Facebook-jogesetek” legfontosabb tanulságait is.
- Az internet elterjedése a munkahelyen
- A véleménynyilvánítás új dimenziója
- Online kockázatok a munkahelyen
- A „Facebook-jogesetek” hazai gyakorlata
4.1. A szakmai vélemény védettsége
4.2. Amikor nem véd a szólásszabadság sem
4.3. Fegyelmi eljárás és hivatalvesztés három Facebook-poszt miatt - A munkáltatói jogkör és egyes cselekvési lehetőségek
5.1. Közösségi médiaszabályzat: lehetséges megoldás?
5.1.1. A belső szabályozás kérdései, illetve a soft law jelentősége
5.1.2. A hatékony szabályozás jellemzői
5.2. Mit tehet a munkáltató és a munkavállaló a helyes gyakorlat érdekében?
5.3. A munkáltató ellenőrzéshez való joga - Összegzés