A döntés: az Európai Unió Bírósága, a Carlos Enrique Ruiz Conejero kontra Ferroser Servicios Auxiliares SA és Ministerio Fiscal ügyben C-270/16. sz. előzetes döntéshozatal körében 2018. január 18-án hozott ítélete.
A 2000/78/EK irányelv célja annak biztosítása, hogy vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján a munkahelyeken mindenki egyenlő bánásmódban részesüljön, és ne szenvedjen hátrányos megkülönböztetést, valamint hogy ezen okok valamelyikén, így többek között a fogyatékosságon alapuló, foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem általános kereteit meghatározza. Az irányelvet az Európai Unióra átruházott hatáskörök korlátain belül minden személyre alkalmazni kell, mind a köz, mind a magánszféra vonatkozásában, többek között a felmondás feltételei vonatkozásában is.[1] Az Európai Unió Bíróságát (a továbbiakban: EUB) számos alkalommal keresték meg a 2000/78/EK irányelvben[2] szereplő fogalmak értelmezésére vonatkozó kérdéssel. A spanyol munkaügyi bíróság[3] a munkavállaló munkából való igazolt távollétei miatti elbocsátásának jogszerűsége tárgyában folyó peres eljárás kapcsán kérte a 2000/78/EK irányelv értelmezését. A Carlos Enrique Ruiz Conejero és a Ferroser Servicios Auxiliares SA és a Ministerio Fiscal (ügyészség, Spanyolország) ügyben[4] a előzetes döntéshozatali eljárásban a bíróság az EUB-tól azt kérte, hogy vizsgálja meg a 2000/78/EK irányelvben meghatározott, fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának egy olyan nemzeti jogszabályra való alkalmazását, amely lehetővé teszi, hogy valamely munkáltató a munkavállaló távolléti időszakát vagy időszakait követően a munkaviszonyt megszüntesse, azon tényre való utalás nélkül, hogy a szóban forgó munkavállaló esetleg fogyatékos.
- A tényállás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
- Azelhízásmint a 2000/78/EK irányelv értelmében vett fogyatékosság
- Az egyenlő bánásmód kérdéséhez
- Az alkalmazott eszközök arányossága
- Az EUB ítélete
- Főtanácsnoki észrevételek azészszerűalkalmazkodás kérdése körében
- A magyar szabályozás kérdései