A munkáltatói kárfelelősség témájában számos tanulmány született, azonban a tudományos igényű feldolgozások száma a munkáltatói felelősségbiztosítás szempontjából csekély. Ugyanakkor a közelmúltban egyre gyakrabban jelennek meg hazánkban azok a koncepciók, amelyek a szabályrendszer megreformálását szorgalmazzák, egy kompenzációs elemeket nagyobb súllyal alkalmazó szabályrendszer kialakítása érdekében. Természetesen a peres igényérvényesítést előtérbe helyező kártérítési modellekhez képest a felelősségbiztosítási szempontú szabályrendszereknek is megvannak az előnyei és hátrányai egyaránt. Az azonban kétségtelen, hogy a hazai szabályozásnak vannak anomáliái. A munkabalesetek számának növekedése és az újonnan induló munkaügyi perek számának csökkenése – annak dacára is, hogy a kártérítési perek számáról külön statisztika nem áll rendelkezésre – arra utal, hogy a munkavállalói igényérvényesítés csorbát szenved. A tanulmány a munkáltatói kárfelelősség hazai szabályainak oldaláról közelítve vizsgálja a munkáltatói felelősségbiztosítás jogintézményének jelenlegi hazai állapotát. Bemutatásra kerül, hogy a jelenlegi biztosítási szerződési feltételek mennyiben segítik elő a károsult kárának megtérülését és a munkáltatók költségszempontú tehermentesítését. Emellett a tanulmány vizsgálja azt is, hogy jelenleg milyen felelősségbiztosítási konstrukciók találhatók hazánkban a különböző biztosítótársaságok kínálatában. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy melyek az előnyei, illetve hátrányai a munkáltatói felelősségbiztosításnak, illetve milyen hatásai lehetnének annak – esetleges – kötelezővé tételének.
- Bevezetés
- A munkáltatói felelősségbiztosítás természete, rendszere, előnyei és hátrányai
- A munkáltatói felelősségbiztosítás jellemzői a hazai biztosítótársaságok gyakorlatában
3.1. A helytállás feltételei
3.2. Mentesülés a helytállási kötelezettség alól
3.3. A helytállási kötelezettség módja és mértéke
3.4. Sajátos igényérvényesítés (belső jogérvényesítés) - Kutatási következtetések