A szerződést kötő fél célja a kontraktusban kapott ígéret (szerződésszerű) teljesítése. Ezen elvárás jelentőségét az adja, hogy a társadalmi méretű munkamegosztás következtében és piacgazdasági körülmények között a szerződés annak a cserének szinte kizárólagos formája, amely a legtöbb szükséglet kielégítésére alkalmas. Különleges helyet foglal el a szerződések között a munkaszerződés, amely elsősorban a tőke és a munka közötti cserét biztosítja. A munkaszerződés teljesítése így a két leglényegesebb termelési tényező kapcsolódásának dinamikája, ezért vizsgálata nem szakítható ki a környezetéből. Ezért az alábbiakban a munkaszerződés teljesítésének egyes jogi kérdéseit gazdasági és szociológiai hátterük (vázlatos) bemutatásával vizsgálom.[1] Hangsúlyozom, hogy nem a manapság Magyarországon is terjedőben lévő joggazdaságtani megközelítést[2] alkalmazom, hanem egyes munkajogi szabályok, jogintézmények szerintem releváns gazdasági hátterét törekszem röviden ismertetni. (Természetesen nem vitatható a jognak a társadalomra/gazdaságra való hatása, pontosabban „visszahatása”, de a munkajogi szabályok joggazdaságtani értékelését erre irányuló empirikus vizsgálatok hiányában nem látom érdemesnek.)
A gazdasági alapú vizsgálódás korántsem tagadja a munkajog szociális, illetve humán jellegét.[3] Mindössze azt a szikár tényt fogadja el, hogy a munkaszerződés teljesítése (is) adott, eufemisztikusabban fogalmazva: társadalmilag, gazdaságilag determinált körülmények között történik. A munkavállalót védő szabályoknak is ezekre a körülményekre kell reagálniuk, következésképpen e tényezők feltárása az ilyen célzatú szabályozást is támogatja.
A szerződés, így a munkaszerződés teljesítésének alapvető feltétele, hogy annak tartalma tisztázott legyen. Ezért elsőként a munkaszerződés tartalmát meghatározó tényezőket érintem (1. alcím). A teljesítés néhány általános vonásának kiemelését (2. alcím) követően az azt leginkább befolyásoló jogintézményeket, a munkaviszonyra vonatkozó szabályt és a munkáltatói utasítást (3. és 4. alcím) vizsgálom. Végül merész ugrással a teljesítés egyik jogon kívüli tényezőjét, a munkaszerződést mint pszichológiai szerződést (5. alcím) is vázlatosan bemutatom. A munkaszerződés teljesítésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek meghatározása tág értelemben a teljes munkajogi szabályozás tárgyát képezi, ezért már a címben is jeleztem: ennek egyes kérdéseit érintem. Az előzőekben jelzett részcímekből kitűnően az „egyes kérdései” (ami eléggé semmitmondó, sokszor csak a szerző gondolatainak csapongását igazoló) szóhasználat akként konkretizálható, miszerint a munkaszerződés teljesítésének azokat a jogintézményeit preferálom, amelyek a teljesítés egyfajta jogi infrastruktúráját határozzák meg.
- A munkaszerződés (munkajogviszony) tartalma
- A munkaszerződés teljesítésének általános szabálya
- A munkaviszonyra vonatkozó szabály
- A munkáltatói utasítás
4.1. A szervezeti hatalom érvényesítése
4.1.1. Az utasítás célja
4.1.2. Az utasítás jogi jellege
4.1.3. Az utasítás megszegésének szankcionálása
4.2. Az általánosan megfogalmazott munkakör (munkaidő, munkahely) konkretizálása
4.2.1. Az utasítás célja
4.2.2. Az utasítás jogi jellege
4.2.3. Az utasítás megszegésének szankcionálása
4.3. A munkaviszonytartam jellege, azaz a munkaszerződés mint „hiányos szerződés”
4.3.1. Az utasítás célja
4.3.2. Az utasítás jogi jellege
4.3.3. Az utasítás megszegésének szankcionálása - A munkaszerződés mint pszichológiai szerződés