A polgári perjogi törvényekben rögzített szabályok évente kétszáz-, háromszázezer polgári peres eljárás, illetve évi több mint egymillió nemperes eljárás elbírálásának törvényi kereteit biztosították és fogják biztosítani a jövőben is, ezért nem túlzás azt állítani, hogy az aktuálisan hatályos polgári perrendtartás a jogrendszer vezető jogforrása.

A jogtudósok, a gyakorló jogászok és a kormányzat képviselőinek egyező véleménye szerint a 2017. december 31-ig hatályos a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952. évi Pp.) meghaladottá vált, a több mint száz módosítás ellenére már nem alkalmas a megváltozott gazdasági, társadalmi, technikai viszonyoknak megfelelő, korszerű és hatékony igényérvényesítés lehetőségét biztosítani a polgári peres eljárás keretében.

A fentiekre figyelemmel a Kormány az új perjogi kodifikációt elindító 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozatban rögzítette: „Ahhoz, hogy az eljárásjogi szabályok megfelelő szabályozási kereteket tudjanak biztosítani a XXI. századi differenciált jogviták eldöntéséhez, új polgári perrendtartási törvény megalkotása vált szükségessé […] a felülvizsgálat célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő polgári perjogi törvénykönyv megalkotása, amely biztosítja az anyagi jogok hatékony érvényesítését, és amely a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeire támaszkodva áttekinthetően, koherensen, a technika vívmányaira is figyelemmel szabályozza a perjogi viszonyokat,megkönnyítve ezzel a jogkereső állampolgárok és a szakmai közönség helyzetét […] A törvénynek biztosítania kell különösen a polgári igazságszolgáltatás időszerűségét, a jogviták észszerű időn belül történő elbírálását, a tisztességes eljárás követelményét, a bírósági út igénybevételének hatékony biztosítását, a négyszintű bírósági szervezetnek megfelelő szabályozás kialakítását, a társasbíráskodás követelményét, a jogorvoslathoz való jog hatékony érvényre juttatását, valamint a bírósági igényérvényesítés terén a felek felelősségére építő szabályozás kialakítását.”

A perrendtartási szabályok felülvizsgálatának kormányzati céljaival egyetérthetünk, mert minden jogkereső állampolgár érdeke, hogy a polgári igazságszolgáltatás kiszámítható – az eljárás menete jól átlátható, az egyes perbeli cselekmények kerete, időtartama egyértelmű – legyen és igazodjon korunk megváltozott és sokrétű követelményeihez.

A perjogi hagyományainkra, a nemzetközi tapasztalatokra, a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeire épülő új perjogi szabályozás megszületett, a 2018. január 1-jétől hatályos rendelkezések áttekintése, elsajátítása, alkalmazása a jogalkalmazók számára az utóbbi évtizedek legnagyobb kihívását jelenti.

Reményeim szerint az alábbi tanulmány elősegítheti, megkönnyítheti – a munkaügyi perek elbírálására vonatkozó speciális perrendi szabályok áttekintésével, elemzésével – az új perjogi szabályok megismerését, a munkajogi igények bíróság előtti érvényesítését.

1. Bevezetés
2. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek
3. A munkaügyi perek
4. A munkajogviszonyból származó munkaügyi perek
5. A további munkajogi igény érvényesítésével kapcsolatos munkaügyi per
6. A munkaügyi perek szabályai alkalmazásának az előírása más igényekre
7. Az adhéziós munkaügyi per
8. A felek személyében bekövetkező változás hatása a munkaügyi perre
9. A felszámolás alatt álló munkáltatóval szembeni igényérvényesítés
10. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével kapcsolatos igényérvényesítés
11. A Pp. általános szabályainak alkalmazása a munkaügyi perekben
12. A peres eljárás vezérlő elvei
13. A munkaügyi perben eljáró bíróságok összetétele
14. A bírák kizárása a munkaügyi perben
15. A pertárgy értéke a munkaügyi perben
16. A pertárgyérték keresethalmazat esetén
17. A nem meghatározható perértékű perek
18. A pertárgy értéke kamat- és járulékkövetelés esetén
19. A pertárgy értékének a meghatározása
20. A munkaügyi bíróság hatásköre
21. A munkaügyi perekre vonatkozó illetékességi szabályok
22. A munkaügyi perben részt vevő felek
23. Perbeli képviselet a munkaügyi perekben
24. Speciális intézkedések a keresetlevél alapján
25. Az ügyek soron kívüli elbírálása a munkaügyi perben
26. A bíróság székhelyen kívüli eljárása
27. A felperes keresettől való elállása
28. Különös jogvédelmi igény
29. Egyeztetés a perfelvételi tárgyaláson
30. A munkajogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti per
31. A bizonyítás különös szabályai a munkaügyi perben
32. Jogorvoslat a munkaügyi perekben hozott határozatokkal szemben
33. A felülvizsgálat különös szabályai
34. A perújítás különös szabályai
35. Költségkedvezmények a munkaügyi perekben
36. A munkavállalói költségkedvezmény