A munkavállalót ért károsító körülményekért való felelősség rendszere egy összetett szabályrendszer, amelyben egyszerre vannak jelen munkajogi, munkavédelmi jogi, társadalombiztosítási jogi és felelősségbiztosítási szabályok. Ezeknek a szabályoknak egy része szükségképpen felmerül a jogalkalmazás során, míg mások attól függnek, hogy a munkavállaló élni kíván-e az adott jogi eszközökkel, vagy éppen a munkáltató rendelkezik-e bizonyos szerződési konstrukciókkal (például munkáltatói felelősségbiztosítás). A munkáltatói felelősségi szabályrendszer kapcsán kétféle szabályozási modell létezik: a kártérítési és a kompenzációs modell. A két szabályozási séma nem zárja ki egymást, sőt általánosságban elmondható, hogy a modern jogrendszerek nagy részében jelen van mindkét modellre utaló elem. Az viszont, hogy ezek az összetevők milyen módon és mértékben érvényesülnek jelentős jogi, gazdasági és szociológiai különbségeket idézhetnek elő. Jelen tanulmány egy a hazaitól eltérő szabályrendszer, az osztrák munkáltatói kárfelelősség szabályait elemzi.

1. Bevezető gondolatok
2. Az osztrák kártérítési szabályrendszerről általában
3. A munkáltató privilegizált helyzete(Dienstgeberhaftungs­privileg)
4. A munkáltató felelősség alóli mentességének korlátai
   4.1. A munkáltató szándékosan idézi elő a káreseményt
   4.2. Munkabaleset kötelező felelősségbiztosítással érintett gépjármű által
   4.3. A munkáltató kártérítési felelőssége dologi károkért
   4.4. A munkáltató felelőssége egyéb károkért
5. A társadalombiztosító szervek regresszigénye
6. Záró gondolatok