A munkajog története részben identitása megformálásának története. Ebben jelentős szerepet játszott a munkajog szociális oldalról történő, alapvetően jogpolitikai megközelítése. Talán ezért sem tudtak markáns jogdogmatikai rendszert kialakítani a munkajognak a magánjogtól való teljes elszakadását hirdető nézetek képviselői.

A tanulmány fókuszában az önfoglalkoztatás-munkajogviszony határán lévő, ún. szürke zónába szorult személyek kollektív igényérvényesítésének vizsgálata áll a versenyjogi szabályozás tükrében. Jelenleg a hatályos szabályozás tilalmazza az önfoglalkoztatók kollektív fellépését, melynek nyomán kollízió bontakozik ki a kollektív jogok által elérni kívánt szociális célok, valamint a versenyjog által védeni kívánt korlátozásmentes szabad verseny között. Tanulmányomban ezen kollízió feloldására kívánok megoldási javaslatokat bemutatni.

Kutatásunk célja a lehetetlenülés fogalmának mélyebb megértése és hatásainak feltárása a munkajogviszonyokra. A kutatás két fő irányba terjeszkedik: egyrészt az elméleti keretek meghatározásával, másrészt a jogesetek és gyakorlati példák elemzésével foglalkozik.

A hatályos munkajogi szabályozás egyik specialitása, hogy az ún. „anyajogra”, a polgári jogra jellemző diszpozitív szabályozásra építkezik, teret engedve a feleknek a törvényi rendelkezésektől való eltérésére, de egyben meghatározza a törvényi szabályozás azon körét, melyektől nem, vagy csak a munkavállalók javára lehet eltérni. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy értelmezhetőek-e a polgári jogban széles körben szabályozott tisztességtelen szerződési feltételek a

A munkaidő-szabályozás fontos feladata, hogy a munkaidő mértékére vonatkozó korlátok mellett előírja a munkavállalót megillető minimális pihenőidőket is. E nélkül nem lehetne biztosítani a munkavállaló egészségének és magánéletének megfelelő védelmét, de egyben a munkáltató érdeke is, hogy a megfelelő pihenés után biztosított legyen a munkavállaló munkára képes állapota. Kérdéses ugyanakkor, hogy mennyiben sérti a pihenőidőkre vonatkozó előírásokat, ha az alatt

Hasonlóan a klasszikus magánjogi jogviszonyokhoz, alapvető garanciális jelentősége van az elévülési idő szabályozásának a munkajogviszonyban is. Ez igaz mind a jogérvényesítő fél oldalán, mind pedig a munkaviszony azon alanyának oldalán, akivel szemben a másik félnek követelése áll fenn. Habár a munkajogi elévülési szabályok egységesen vonatkoznak a munkavállalóra és a munkáltatóra is – hiszen mindkét jogalanynak állhat fenn követelése a másik

Tanulmányunk központi témája a munkajog unikális és kettős jellegéből eredő feszültségek és az individuális, valamint a kollektív munkajog közötti kapcsolódási pontok elemzése. Tanulmányunk fő vizsgálati tárgya a munkajog szociális oldalának és a munkajog magánjogi arcának az összevetése, és az abban rejlő dilemmák és esetleges kollíziók vizsgálata. Hangsúlyozzuk, hogy az individuális oldal elemzése során vizsgálódásunk tárgyát kiterjesztjük a piacgazdaság által hozott

Jelen tanulmány első részében kísérletet tettem arra, hogy az Európai Unió (a továbbiakban: EU) szociálpolitikai (munkajogi) jogalkotásának egyik leginkább kurrens elemét, a 2023/970 irányelvet[1] több szempontból elemezzem. A vizsgálati szempontok jelen irányelv jogalkotási hátterére, a releváns általános szociálpolitikai kontextusra, illetőleg az irányelvben szereplő szabályozás, azaz a nemi alapú, bérezésbeli diszkrimináció tilalmának új megközelítésére koncentrált. Ezen túlmenően az új irányelv alapjogi

Szakmai konszenzuson nyugvó megállapítás, hogy a szubordináció a munkaviszonynak sajátja. Ennek következtében számos tudományos értekezés veszi elemzés alá, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség a munkavállalók alá-fölé rendeltségből adódó kiszolgáltatottságának mérsékléséhez.

Az érvénytelenség hosszú múltra visszatekintő jogi kategória, amely nemcsak a magánjogban, hanem a közjogban is megjelenik. Mindegyik jogág ezen keresztül fejezi ki azt, hogy valamely aktus nem képes kiváltani azokat a joghatásokat – valamilyen okból –, amelyeket elvárnának ezektől az aktusoktól. A magánjogi érvénytelenség szintén széles körben megjelenő jogintézmény, hiszen nemcsak a kötelmek, hanem a dologi jogok kapcsán is beszélhetünk