Munkajog
Főoldal > Értekezések (Page 2)

A többszörös diszkrimináció problematikája a foglalkoztatásban¹

„Varietas delectat”, vagyis a változatosság gyönyörködtet, tartja a Cicerótól származó latin szállóige. A többszörös diszkrimináció jelensége mögött éppen e változatosság, az emberi természet sokszínűsége áll, annak felismerése, hogy valaki egyidejűleg akár több védett tulajdonsága alapján is hátrányos megkülönböztetés áldozatává válhat.

A kétnyelvű okiratok érvényességi problémái a munkajogban¹

A gazdasági szükségszerűségek okán a munkajogban is megjelentek a kétnyelvű okiratok. Ebben az esetben az okirat tipikusan két hasábból áll, mely ideális esetben azt a két nyelvet rögzíti, melyet a szerződő felek vagy – egyoldalú jognyilatkozat esetén – a nyilatkozattevő és a címzett értenek. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy ezen okiratok érvényessége kérdésessé válik.

Nincs új a nap alatt – A kollektív igény­érvényesítés múltja, jelene és jövője¹

A tanulmány célja a kollektív munkajog és a kollektív igényérvényesítés fejlődésének és jelentőségének bemutatása, továbbá jövőbeli kihívásainak elemzése. A téma aktualitását és a kutatás motivációját az európai munkajogban és szociális jogban bekövetkező változások támasztják alá. Ezen változások egy­aránt indokolhatóak a technika rohamos fejlődésével, valamint az általa gerjesztett társadalmi és munkavégzési reformokkal.

A kiküldetésre vonatkozó szabályok egységesítésének kérdései a kétoldalú szociális biztonsági egyezményekben különös tekintettel a magyar gyakorlatra

A tanulmány célja, hogy megvizsgálja az Európai Unió (a továbbiakban: EU) tagállamainak kétoldalú szociális biztonsági egyezményeiben a kiküldetésre alkalmazott szabályozási megoldásait és kihívásait. Az EU célja az egységes szabályozás mellett az egységes gyakorlatok megteremtése is az európai uniós keretrendszerben. Felmerül a kérdés, hogy a tagállamoknak – figyelemmel európai uniós kötelezettségeikre is – az uniós kereteken kívüli kétoldalú kapcsolataiban jellemző szerteágazó

A pedagógussztrájkok az ILO gyakorlatának tükrében

A sztrájk a munkavállalók közös gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására szolgáló, időleges munkabeszüntetés, amelynek célja, hogy a munkavállalók kikényszeríthessék valamilyen követelésük teljesítését, illetve ellenállásukat fejezzék ki valamivel szemben, vagy így nyilvánítsák ki sérelmüket, esetleg más munkavállalókat támogassanak követeléseikben vagy szolidaritást vállaljanak azokkal sérelmeikben.[1] A sztrájk mára alapjog lett, amely a munkavállalók gazdasági és szociális jogainak védelmét szolgálja. Ugyanakkor a sztrájkjog

Tisztességes munkáért méltányos bérezés kontra versenyképesség – az európai minimálbér-irányelv jelentősége és várható hatásai

Egy hosszabb konzultációs és jogalkotási folyamat végén, 2022. szeptember 14-én az Európai Parlament elfogadta az Európai Unióban irányadó megfelelő minimálbérekről szóló irányelvi szabályozást, amely várhatóan hamarosan hatályba is lép, implementációs kötelezettséget róva e területen a tagállamokra, így Magyarországra is. Az irányelv illeszkedik abba a 2017–2018 óta tartó szociálpolitikai reformfolyamatba, amelyet a Szociális Jogok Európai Pillére katalizált, és amelynek középpontjában az

A négynapos munkahét dilemmái munkajogi nézőpontból – avagy a piaci működés gazdaságossága összefér-e a munkajogi garanciarendszerrel?¹

A tanulmány keretében arra teszek kísérletet, hogy a munkajogi nézőpontokra figyelemmel bemutassam a „négynapos” munkahét kialakítása mögötti okokat, folyamatokat. A munkaerőpiacon megjelenő foglalkoztatási tendenciák számos változást indukálnak a munkajog szabályozási rendszerében, ezek egy része az atipikus foglalkoztatás keretei között történik, míg más része a munkajog hagyományos – gerincét jelentő – szabályozásában eredményez változásokat. A „négynapos” munkahét esetében ez a munkaidő

Ami szerződésszegés a polgári jogban, az munkaviszony a munkajogban?¹

A szerződésszegés esetei, esetleges jogkövetkezményei, illetőleg jogdogmatikai alapjai fontos kérdései a magánjogi szabályozásnak. Miután minden szerződő felet – függetlenül az adott szerződés konkrét tartalmától vagy éppen jogi természetétől – jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek, ezért sokszor elkerülhetetlen, hogy a szerződésszerű teljesítés valamilyen hibában szenvedjen a teljesítés ideje, helye, módja stb. vonatkozásában. A releváns polgári jogi szabályozások ennek megfelelően elsődlegesen

A menekültek és menedékesek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének lényegi elemei Magyarországon – az ukrán válság fényében

Cikkünkben – történeti kitekintéssel – bemutatjuk a menekültek és menedékesek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének lényegi elemeit. Ennek az ad szomorú aktualitást, hogy 2022. február 24-e óta tart az orosz–ukrán válság, amely több millió embert taszított kényszerű vándorlásba. A válságra adott jogi válasz érinti a magyar egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférést is, hiszen hazánknak – a román és a délszláv válság után

A főnök szeme mindent lát? Gondolatok a munkavállalók webkamerás ellenőrzéséről

A pandémia kitörése óta – főleg külföldi sajtóban – gyakran lehet arról olvasni, hogy a munkáltatók különféle szoftverek segítségével virtuális irodákat alakítanak ki, amelyeknek része az otthonról dolgozó munkavállaló webkamerás megfigyelése. A cikk az adatvédelmi követelmények és a munkahelyi kamerás megfigyelésre már kidolgozott szabályozás tükrében vizsgálja, hogy a hazai szabályokkal összhangban lehetőség nyílik-e a munkavállalók webkamerás megfigyelésére. Virtuális iroda és