A tanulmány célja, hogy megvizsgálja az Európai Unió (a továbbiakban: EU) tagállamainak kétoldalú szociális biztonsági egyezményeiben a kiküldetésre alkalmazott szabályozási megoldásait és kihívásait. Az EU célja az egységes szabályozás mellett az egységes gyakorlatok megteremtése is az európai uniós keretrendszerben. Felmerül a kérdés, hogy a tagállamoknak – figyelemmel európai uniós kötelezettségeikre is – az uniós kereteken kívüli kétoldalú kapcsolataiban jellemző szerteágazó

A sztrájk a munkavállalók közös gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására szolgáló, időleges munkabeszüntetés, amelynek célja, hogy a munkavállalók kikényszeríthessék valamilyen követelésük teljesítését, illetve ellenállásukat fejezzék ki valamivel szemben, vagy így nyilvánítsák ki sérelmüket, esetleg más munkavállalókat támogassanak követeléseikben vagy szolidaritást vállaljanak azokkal sérelmeikben.[1] A sztrájk mára alapjog lett, amely a munkavállalók gazdasági és szociális jogainak védelmét szolgálja. Ugyanakkor a sztrájkjog

Egy hosszabb konzultációs és jogalkotási folyamat végén, 2022. szeptember 14-én az Európai Parlament elfogadta az Európai Unióban irányadó megfelelő minimálbérekről szóló irányelvi szabályozást, amely várhatóan hamarosan hatályba is lép, implementációs kötelezettséget róva e területen a tagállamokra, így Magyarországra is. Az irányelv illeszkedik abba a 2017–2018 óta tartó szociálpolitikai reformfolyamatba, amelyet a Szociális Jogok Európai Pillére katalizált, és amelynek középpontjában az

A tanulmány keretében arra teszek kísérletet, hogy a munkajogi nézőpontokra figyelemmel bemutassam a „négynapos” munkahét kialakítása mögötti okokat, folyamatokat. A munkaerőpiacon megjelenő foglalkoztatási tendenciák számos változást indukálnak a munkajog szabályozási rendszerében, ezek egy része az atipikus foglalkoztatás keretei között történik, míg más része a munkajog hagyományos – gerincét jelentő – szabályozásában eredményez változásokat. A „négynapos” munkahét esetében ez a munkaidő

A szerződésszegés esetei, esetleges jogkövetkezményei, illetőleg jogdogmatikai alapjai fontos kérdései a magánjogi szabályozásnak. Miután minden szerződő felet – függetlenül az adott szerződés konkrét tartalmától vagy éppen jogi természetétől – jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek, ezért sokszor elkerülhetetlen, hogy a szerződésszerű teljesítés valamilyen hibában szenvedjen a teljesítés ideje, helye, módja stb. vonatkozásában. A releváns polgári jogi szabályozások ennek megfelelően elsődlegesen

Cikkünkben – történeti kitekintéssel – bemutatjuk a menekültek és menedékesek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének lényegi elemeit. Ennek az ad szomorú aktualitást, hogy 2022. február 24-e óta tart az orosz–ukrán válság, amely több millió embert taszított kényszerű vándorlásba. A válságra adott jogi válasz érinti a magyar egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférést is, hiszen hazánknak – a román és a délszláv válság után

A pandémia kitörése óta – főleg külföldi sajtóban – gyakran lehet arról olvasni, hogy a munkáltatók különféle szoftverek segítségével virtuális irodákat alakítanak ki, amelyeknek része az otthonról dolgozó munkavállaló webkamerás megfigyelése. A cikk az adatvédelmi követelmények és a munkahelyi kamerás megfigyelésre már kidolgozott szabályozás tükrében vizsgálja, hogy a hazai szabályokkal összhangban lehetőség nyílik-e a munkavállalók webkamerás megfigyelésére. Virtuális iroda és

A magyar és a nemzetközi munkajogi szakirodalomban a kollektív szerződések vizsgálata kapcsán központi fogalom a kollektív autonómia. A kollektív autonómia a legtöbb európai szabályozás alkotmányos szinten rögzített eleme, azonban az értelmezése, valamint a jogrendszerbe történő implementálása tekintetében jelentős különbségek lelhetők fel. A dogmatikai vizsgálódás mellett a kollektív autonómia határainak megvonása, illetve általában a kollektív autonómia célhoz kötöttségének rögzítése a munkajog

Európában uralkodónak mondható[1] és a hazai munkajogban is hagyományosan érvényesül a kedvezőbbség elve,[2] mely szerint a felek megállapodása a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól – főszabály szerint – csak a munkavállaló javára térhet el. A munkavállalóra kedvező eltérés elve tehát igen jelentős, Európában talán a legjelentősebb jogalkotási és jogalkalmazási hagyományokkal rendelkezik.[3] Jelen tanulmány célja a hazai, valamint a német munkajog kontextusában vizsgálni a

A tanulmány a munkajogi érvénytelenséggel kapcsolatos szabályozási és ehhez kapcsolódó gyakorlati problémákról szól, egyúttal számos de lege ferenda javaslatot is megfogalmaz. Polgári jogi gyökerek és az intézmény munkajogi adaptációja a jogi szabályozás és a jogalkalmazás területén Az érvénytelenségre vonatkozó munkajogi rendezés és gyakorlata a polgári jogi szabályozás tükrében Az érvénytelenség problémájának jelentkezése a munka világának különböző területein Konklúzió 2578