Ha a munkáltató bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta, mentesül az ellenőrzési körébe eső munkabalesetért fennálló felelősség alól [a munka törvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 166. § (2) bekezdés b) pont]. A tényállás szerint a mestervizsgával rendelkező, autószerelő végzettségű felperes a munkáltató telephelyén a tehergépkocsi rakfelület ponyvázását végezte. A teherautó ponyvája a fülke

A döntés: XXXX kontra HR Rail SA (C-485/20. sz. ügyben 2022. február 10-én hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága. Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) munkajogi tárgyú, fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ítélkezési gyakorlatában a fogyatékosság kapcsán az észszerű alkalmazkodás és aránytalan teher fogalmainak kérdése került értelmezésre. Ezen triász egyes elemeit már többször tárgyalták a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott

A döntés: Az Alkotmánybíróság 17/2022. (VIII. 1.) AB határozata.[1] Az Alkotmánybíróság 17/2022. (VIII. 1.) számú, 2022. július 5. napi határozatával (a továbbiakban: határozat) megállapította a Kúria Mfv.II.10065/2021/7. számú ítéletének (a továbbiakban: ítélet) alaptörvény-ellenességét, s ezért azt megsemmisítette. A határozat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 205. § (1) bekezdését érintő alkotmányjogi panaszt visszautasította. A határozat közvetlenül

A döntés: a Kúria Mfv.VIII.10.023/2022/6. számú határozata. A bemutatásra kerülő esetben a Kúriáig kellett menni ahhoz, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. § (2) bekezdése szerinti minősített vezetővel közölt felmondás kapcsán két jogértelmezési kérdés helyesen kerüljön elbírálásra. A minősített vezető munkavállalóval közölt felmondás végső soron azért volt jogellenes, mert meghatározott személyi körre – beleértve

A döntés: a Győri Ítélőtábla Mf.V.30.071/2021/12. számú határozata. Az alábbiakban ismertetett döntésben a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla Mf.V.30.071/2021/12. számú határozatával – a felperes keresetének helyt adva – a kollektív szerződés felmondásának érvénytelenségét állapította meg az álképviseletre vonatkozó munkajogi szabályokra hivatkozással. A kollektív szerződések – illetve annak felmondásának – érvénytelenségét illetően meglehetősen kevés döntés áll az elméleti és a gyakorló jogászok rendelkezésére.

1. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 134. §-a kifejezetten nem írja elő a munkaidő-nyilvántartás munkavégzés helyszínén tartásának munkáltatói kötelezettségét. A munkáltatónak ugyanakkor a munkaidő-nyilvántartást – a nyilvántartási kötelezettség szabályozási céljára tekintettel – objektíven, megbízhatóan, naprakészen és mindezek ellen­őrzését lehetővé tévő módon kell vezetnie. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa 1/2022. JEH határozata (Jpe.IV.60.014/2022/9. szám) a munka

Tanulmányomban az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) Melike v. Törökország ügyben hozott ítéletét mutatom be,[1] amelyben a Bíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: Egyezmény) 10. cikkében rögzített szabad véleménynyilvánításhoz való jog munkaviszonnyal kapcsolatos kereteit értelmezve kimondta, hogy a „Tetszik” megnyomása a közösségi oldalakon történő véleménynyilvánítás egyik formája.[2] Elemzésemben az alapügy tényállásának ismertetését követően a Bíróság ítéletére

A 2022. évben számos olyan jogeset kavarta fel a kollektív munkajogi szabályozással és gyakorlattal kapcsolatos „állóvizet”, amelyek közül három, a versenyszféra területén született bírósági döntés – álláspontom szerint – mélyebb jogdogmatikai és jogpolitikai összefüggéssel is bír. Ezek közé tartozik a Kúria döntése a szakszervezeti képviseleti jogosultság feltételeiről[1] és egy (tervezett) sztrájk jogszerűségének megállapításáról, illetve a Fővárosi Törvényszék végzése a szakszervezet

1. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként járó kártérítés összegének számításánál figyelembe kell venni, ha a munkáltató sikeresen bizonyítja azt, hogy a károsult munkavállaló a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően nem tett eleget az adott helyzetben elvárható kárenyhítési kötelezettségének. A felperes 2016. január 11-től állt munkaviszonyban az alperesnél forgácsoló gépkezelő munkakörben. Az alperes 2017. április 3-án harminc nap felmondási idővel, 2017. május 3-ával

1. A tanulmányi szerződést a fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. Az irányadó tényállás szerint a peres felek a jogviszony fennállása alatt tanulmányi szerződést kötöttek egymással. A szerződés értelmében amennyiben a felperes közalkalmazotti jogviszonya –