Munkajog
Főoldal > Ítélkezési gyakorlat (Page 2)

A Kúria joggyakorlatából

1. Baleset következtében keletkezett egészségkárosodás miatti kártérítési igény Az I. rendű felperes alatt szerelés közben eldőlt a szerelőállvány, amely miatt a bal lábának többszörös törését szenvedte el, és amelynek következtében a bal térd alatt amputálni kellett a lábát. A balesetből eredően 66 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodást szenvedett. Az I. rendű felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest nem vagyoni kár,

A homofób jellegű nyilatkozatok megítélése a foglalkoztatás és a munkavégzés terén

A döntés: NH kontra Associazione Avvocatura per i diritti LGBTI – Rete Lenford (C-507/18. sz. ügyben 2019. április 23-án hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága. Az Európai Unió Bírósága a 2020. április 23-án meghozott ítéletében kimondta, hogy a valamely személy által egy audiovizuális műsorban tett azon nyilatkozatok, amelyek szerint vállalkozásában soha nem alkalmazna bizonyos szexuális irányultsággal rendelkező személyeket, továbbá nem is

Az általános munkarend vége? – Gondolatok a napi és a heti pihenőidőről a 12/2020. (VI. 22.) AB határozat alapján

Az Alkotmánybíróság 12/2020. (VI. 22.) AB határozatában kimondta, hogy a Kúriának az az értelmezése, amely szerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben kiadható, nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel, a napi és heti pihenőidő ugyanis önálló jogcímen illeti meg a munkavállalókat. A tanulmány az Alkotmánybíróság határozatát és e rendkívüli jelentőséggel bíró megállapítás következményeit elemzi. Bevezető – az AB-határozat

Közös megegyezés írásba foglalás nélkül is érvényesen létrejöhet

Az alábbiakban bemutatott ügyben a megismételt másodfokú eljárásban a bíróság – az alperesi munkáltató érvelésével ellentétesen – megállapította, hogy a felek között létrejött a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös megegyezés, és ezért a munkavállalót megilleti a megegyezés szerinti kompenzációs csomag. A tényállás Az eljárás A jogerős ítélet lényege Több kilépési pont lett volna 1931

A Kúria joggyakorlatából

1. A kárenyhítési kötelesség és a kártérítés felső határa Az alperes azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességére tekintettel elmaradt jövedelmen alapuló kártérítés, valamint végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A Kúria leszögezte: 6/2016. (XI. 28.) KMK vélemény 7. pontja szerint a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségével kapcsolatban a bizonyítás a munkáltatót mint károkozót terheli. Következetes

Részmunkaidős, szülő, nő: a több védett tulajdonságot is érintő közvetett diszkrimináció lehetősége a felmondásnál

A döntés: RE kontra Praxair MRC SAS (C-486/18. sz. ügyben 2019. május 8-án hozott ítélet), az Európai Unió Bírósága.
Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) számos döntésében központi szerepe van az egyenlő bánásmód elvének, legyen szó a diszkrimináció bármely formájáról vagy éppen annak megfelelő kompenzációjáról, esetleg valamely védett tulajdonságot érintő speciális rendelkezésekről.

A Kúria joggyakorlatából

1. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban:Sztrájktv.) nem tesz különbséget az egyeztető eljárások tartalma alapján a lehetséges felek között, a törvény 2. §-aalapján folytatott egyeztető eljárásnak ezért magában kell foglalnia a 4. § (3) bekezdése szerinti egyeztetést és megállapodást is. A kérelmező szakszervezet 2019. január 11-én sztrájkbizottságot alakított és közzétette sztrájkköveteléseit. A kérelmező és a kormány által kijelölt

A munkahelyi párkapcsolat megítélése egy kúriai döntés alapján

A Kúria az alább ismertetett ügyben fontos megállapítás tett: eszerint a munkavállaló párkapcsolatára vonatkozó adat védelméhez, illetve a magánélethez való joga a személyiségi jog része, így tőle erre nézve csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. Ezen joga legfeljebb akkor korlátozható, ha az a

Az Alkotmánybíróság 2019-ben hozott munkajogi tárgyú döntései

Cikkünkben folytatjuk korábban megkezdett sorozatunkat, és sorba vesszük azokat a munkajogi tárgyú döntéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság az elmúlt évben hozott. 2019-ben három olyan ügyben hozott az Alkotmánybíróság érdemi határozatot, melynek alapjául munkaügyi jogvita szolgált (az érdemi határozatok száma ebben az évben egyébként 115 volt). Emellett 27 munkaügyi tárgyú ügyet az Alkotmánybíróság visszautasító végzéssel fejezett be, jellemzően azért, mert nem feleltek meg

A Kúria joggyakorlatából

1. Jogszabályba ütköző jogviszony-megszüntetés esetén nem a semmisség, hanem a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményét kell alkalmazni. A Kúria végzésének indokolásában megállapította, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az érvénytelenség körében külön szabályozza a semmisséget (Mt. 27. §), valamint a megtámadhatóságot (Mt. 28. §). Semmisnek tekinti azt a megállapodást, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó