Az atipikus munkajogviszonyok a munkajogi irodalomban, kutatásokban hosszú ideje kiemelt jelentőséggel vannak jelen, az e körbe sorolt jogviszonyok a jogalkalmazási gyakorlatban is szerteágazó kérdéseket vetnek fel. Erre a körülményre tekintettel a Kúria Az atipikus foglalkoztatási formák bírói gyakorlata címmel vonta vizsgálat alá az atipikus munkajogviszonyok jogalkalmazási gyakorlatát.[2] A joggyakorlat-elemző csoport személyi összetétele A vizsgálat tárgyköre A részmunkaidős foglalkoztatás A határozott

A munkahelyek koronavírus elleni védelme tárgyában született, és azóta hatályát veszett 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) számos gyakorlati és talán még több munkajogi kérdést vetett fel.[2] A pusztán munkajogi megközelítésen kívül azonban nem volt elhanyagolható a munkáltató által kötelezően elrendelt SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltással (a továbbiakban: védőoltás) kapcsolatos adatkezelési kérdések tárgyalása sem. A Korm. rendelet adatkezelésre

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményének biztosítása érdekében számos munkáltató végez rendszeresen munkahelyi alkohol-ellenőrzést. Az erre vonatkozó jogszabályi háttér és gyakorlat összetett, ezért érdemes ennek főbb elemeit, egyes kérdéseit áttekinteni. Jogosultságok és kötelezettségek A munkáltatói szabályozást megelőző lépés A munkáltatói szabályozás helye és tartalma 2446

A közel másfél éve tartó koronavírus-világjárvány a gazdaság szereplőire és a munkajogra is jelentős hatással volt. Sőt, talán helyesebb volna csak az előbbit említeni, hiszen a munkajogi jogalkotás az elmúlt másfél évben leginkább csak követte a gazdasági szereplők igényeit, mintsem előfutára lett volna azoknak. A járványügyi helyzet számos negatívuma mellett azonban most már a munkajog számára egy szerény pozitív hozadék is elkönyvelhető.

2021. március 1-jével lépett hatályba a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Fftv.[1]). Az új törvény szabályait a hatályba lépést követően megkezdett hatósági ellenőrzés alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.[2] Ezzel az aktussal a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény és egyúttal maga a munkaügyi hatóság elnevezés is az állami

A felnövő generációk határozzák meg egy ország versenyképességét és fenntartható növekedését, ezért a családpolitika, illetve a különböző gyermeknevelést segítő ellátások meghatározó jelentőséggel bírnak. Magyarországon az elmúlt tíz évben a munkához kötött családtámogatások jelentősen felértékelődtek, a támogatások hangsúlya erőteljesen eltolódott a munkaviszonyhoz, munkabérhez kötött támogatások irányába. Megállapítható, hogy növekedett a termékenységi ráta, másrészt a szociális transzferek és adókedvezmények révén bővültek a

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 81. § (1) bekezdése értelmében a „munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad”. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Mt.)[1] részletesebben

Immár tizenhárom éve, hogy a munka- és pihenőidő munkajogi szabályozásában első alkalommal megjelent a munkavállalók igénybevételének fogalma, pontosabban a készenléti jellegű munkakörre vonatkozóan a „munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétel”[1] szószerkezet. Az emberi szervezetet érő megterhelésére létrejövő igénybevétel – az orvostudományban, különösen a munkaegészségtan területén régen definiált és alkalmazott orvosszakmai – fogalmának más területen való értelmezése, valamint ehhez

A jóerkölcsbe ütközést mint semmisségi okot a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 27. § (1) bekezdésének önálló rendelkezése tartalmazza, ezért az Mt. 31. §-a a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:96. §-ának jóerkölcsbe ütközésről szóló szabályait a munkaviszonyban nem rendeli alkalmazni. Az elemzés a munkajogi szabályon alapuló jóerkölcsbe ütközésre vonatkozó bírósági gyakorlatot vizsgálja egyebek mellett annak megállapítására, hogy ez mennyiben tér el a polgári jog alapján született döntésektől.