2020-ban szétvált egymástól a köznevelés és a szakképzés; a szakképző intézményben dolgozó közismereti tanárok és oktatók munkaviszonyba kerültek. A köznevelés területén pedig 2024. január 1-jétől új jogviszonytípus, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony bevezetésére kerül sor. A hivatalos álláspont[1] szerint a pedagógusok megbecsülését már az is kifejezi, hogy önálló törvény alapján, önálló új jogviszonyban kerül sor a foglalkoztatásukra. A valóságos kép természetesen

Cikkemben azt mutatom be, hogy a panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasz tv.) miként rendelkezik a panasz és közérdekű bejelentések vizsgálatáról és a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszeréről. A Panasz tv. középpontjában a bejelentő védelme áll; célja, hogy a bejelentőnek ne kelljen tartania a diszkriminációtól, a joggal való visszaéléstől,

A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj két olyan egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amely jelentős összeggel támogatja a kisgyermeket nevelő családokat. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk azokkal az alapvető szabályokkal, amelyek érinthetik az ellátásra való jogosultságot és az ellátás összegét. 2023 folyamán több olyan jogszabályi változás is történt, amely a két ellátást érintette. A cikk – ezek fényében is –

A munkavállalók ösztönzésének közkedvelt eszközei a bónusz, prémium, jutalom vagy más hasonló elnevezésű és jellegű juttatások. Ezek a bérformák nemcsak az elnevezésüket, hanem a megjelenési formájukat, azaz a szabályozási módjukat tekintve is meglehetősen tarka képet festenek:

Cikkünkben a munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási és adóigazgatási kötelezettségeket tárgyaljuk. Ennek keretében bemutatásra kerülnek a munkaviszony létrejöttéhez, fennállásához és megszűnéséhez kapcsolódó foglalkoztatói kötelezettségek. Továbbá kitérünk az említett kötelezettségek teljesítésének elmaradásához vagy nem szabályszerű teljesítéséhez kapcsolódó szankciókra. A foglalkoztató társadalombiztosítási teendői a munkaviszony létesítésével összefüggésben 1.1. A biztosított bejelentése az adóhatóság felé 1.2. A foglalkoztató nyilvántartási kötelezettsége 1.3. A TB-kiskönyv 1.4. Adóelőleg-nyilatkozat A munkaviszony fennállása során

Ismeretes, hogy 2023. január 1. napjától számos tekintetben módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.): bevezetésre került a szülői szabadság,[1] a gondozói munkaidő-kedvezmény,[2] a munkavállalók jogosultak rugalmasabb munkafeltételeket igényelni,[3] illetve bizonyos esetekben a munkáltató akkor is köteles indokolni a munkaviszony megszüntetését, ha az a jogszabály alapján nem lenne kötelező.[4] Talán kevésbé közismert azonban, hogy az Mt.

A megőrzési felelősség a munkavállaló kártérítési felelősségének speciális alakzata, amely minden olyan munkakörben felmerülhet, amelyben a munkavállaló valamely tárgyat elszámolási vagy visszaszolgáltatási kötelezettséggel vesz át. A megőrzési felelősség körébe eshetnek a munkaeszközök, a laptop, a telefon vagy a vállalati gépjármű is, amelyeket a munkavállaló – bizonyos feltételek mellett – átvesz a munkáltatótól. Ez a felelősségi alakzat fokozott szigort támaszt a

Az atipikus munkajogviszonyok a munkajogi irodalomban, kutatásokban hosszú ideje kiemelt jelentőséggel vannak jelen, az e körbe sorolt jogviszonyok a jogalkalmazási gyakorlatban is szerteágazó kérdéseket vetnek fel. Erre a körülményre tekintettel a Kúria Az atipikus foglalkoztatási formák bírói gyakorlata címmel vonta vizsgálat alá az atipikus munkajogviszonyok jogalkalmazási gyakorlatát.[2] A joggyakorlat-elemző csoport személyi összetétele A vizsgálat tárgyköre A részmunkaidős foglalkoztatás A határozott

A munkahelyek koronavírus elleni védelme tárgyában született, és azóta hatályát veszett 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) számos gyakorlati és talán még több munkajogi kérdést vetett fel.[2] A pusztán munkajogi megközelítésen kívül azonban nem volt elhanyagolható a munkáltató által kötelezően elrendelt SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltással (a továbbiakban: védőoltás) kapcsolatos adatkezelési kérdések tárgyalása sem. A Korm. rendelet adatkezelésre